A Liga honlapján csak a vélemény olvasható:
http://www.liganet.hu/news/6214/Mt_uj_tervezet_osszefoglalt_velemeny_sajtoanyag.doc
a módosított tervezetet nem rakták fel. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján még mindig a nyári, első verzió van fent: http://www.kormany.hu/download/e/7a/40000/Munka%20Torvenykonyve_tervezet_v0_20110718.doc
2011. október 10., hétfő
Köznevelési törvény kodifikált verzió 3. rész
53. Az Országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzék
AUTONUMLGL 1. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály köznevelési szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, köznevelési szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a köznevelési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
a) pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, pedagógus-, vagy oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal, továbbá szakirányának megfelelő pedagógus-szakvizsgával rendelkezik továbbá akit pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, vagy a pedagógus-munkakörre szóló jogviszonya, munkaviszonya megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el vagy
b) rendelkezik a köznevelési ágazati irányító szerv engedélyével.
(2) Aki az (1) bekezdés a) pontja alapján szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a köznevelési ágazati irányító szervnek bejelenteni. A bejelentésben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a köznevelési szakértői tevékenység folytatását a köznevelési ágazati irányító szerv annak engedélyezi, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, és szakterületének elismert képviselője. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.
(4) Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró ágazati irányító szerve az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakértőkről Országos szakértői névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult személy természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(5) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását külön jogszabály továbbképzéshez vagy szakvizsga letételéhez kötheti.
(6) A köznevelési ágazati irányító szerv által vezetett Országos vizsgaelnöki névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik érettségi vizsga vizsgaelnöki megbízást kaphatnak. Az Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe az vehető fel, aki Pedagógus II. fokozattal rendelkezik, továbbá részt vett a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges szakmai felkészítésben vagy továbbképzésben.
(7) A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A pályázati felhívást az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe való felvétel öt évre szól, amely ismételten meghosszabbítható. Szakképzés tekintetében a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítéséről és kiadásáról a szakképzésről szóló törvény rendelkezik.
(8) A nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében köznevelési szakértői feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatot az láthat el, aki az (1) vagy a (6) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a nemzeti, etnikai nevelésben, oktatásban szerezte.
(9) A köznevelési ágazati irányító szerv - az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az engedély visszavonásával egyidejűleg - eltiltja a köznevelési szakértői tevékenység folytatásától vagy a vizsgaelnöki feladatok ellátásától és törli az Országos szakértői névjegyzékből, az Országos vizsgaelnöki névjegyzékből azt, aki a tevékenységére vonatkozó, e törvényben vagy a felhatalmazására kiadott jogszabályban meghatározott szabályokat súlyosan megszegi.
(10) A köznevelési szakértői tevékenység (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a köznevelési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a köznevelési ágazati irányító szerv részére - annak a köznevelési szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a köznevelési ágazati irányító szerv a (12) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(11) A köznevelési ágazati irányító szerv az (1) bekezdés szerinti köznevelési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a köznevelési szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a köznevelési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a köznevelési ágazati irányító szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a köznevelési szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a köznevelési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(12) A (11) és (12) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a köznevelési ágazati irányító szerv
a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti köznevelési szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a (12) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
AUTONUMLGL 2. § (1) Ha a települési önkormányzati fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, köteles köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni.
(2) A fenntartó
a) e törvényben foglalt kivétellel dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról,
b) dönt a köznevelési intézmény nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról;
c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit;
d) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, csoportok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést;
e) ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalnak;
f) az e törvényben foglalt, a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett;
g) jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját;
h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét,
i) törvényességi szempontból ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.
(3) A fenntartó
a) a köznevelési intézmény megszüntetésével,
b) átszervezésével,
c) feladatának megváltoztatásával,
d) nevének megállapításával,
e) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával
összefüggő döntése előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét.
(4) A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni:
a) az intézmény alkalmazotti közössége,
b) az iskolaszék,
c) az iskolai szülői szervezet (közösség),
d) az iskolai diákönkormányzat,
e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesülete,
f) szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara
véleményét.
(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.
(6) Ha a fenntartó három vagy annál több köznevelési intézményt tart fenn, a (3)-(4) bekezdés szerinti véleményeztetési kötelezettségének - a nevelési-oktatási intézmény átalakítása, megszüntetése, vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása kivételével - eleget tehet úgy is, hogy a tervezett intézkedésről szóló tájékoztatót az érintett köznevelési intézmény vezetőjének küldi meg azzal, hogy a helyben szokásos módon hozza nyilvánosságra, és hívja fel a (4) bekezdésben meghatározottak figyelmét arra, hogy a fenntartó tervezett intézkedésével kapcsolatos véleményüket a (5) bekezdésben meghatározott határidő biztosítása mellett a köznevelési intézmény vezetőjének küldhetik meg. A köznevelési intézmény vezetője a véleményeket a véleményezési határidő lejártát követő öt munkanapon belül megküldi a fenntartónak.
(7) A magyar nyelvi előkészítés, a kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a megyei, fővárosi kormányhivatal évente köteles felmérni az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával.
AUTONUMLGL 3. § (1) A fenntartó a köznevelési intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg.
(2) A fenntartó - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében - gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség), továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.
(3) A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben
a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,
b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg,
c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.
(4) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult.
(5) Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra.
(6) Az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó részére a megyei, fővárosi kormányhivatal engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a megyei, fővárosi kormányhivatalnak le kell folytatnia az e törvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést.
(7) A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést
a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával,
b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet:
ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás
bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás;
c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével,
d) az alapfokú művészeti iskolában a tanszak indításával és megszüntetésével
kapcsolatban.
(8) A (7) bekezdésben fel nem sorolt egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja.
(9) Az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény
a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához,
b) költségvetésének meghatározásához és módosításához,
c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,
d) SZMSZ-ének jóváhagyásához,
e) pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez
f) vezetőjének megbízásához, megbízásának visszavonásához
beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.
(10) Nemzetiségi nevelési-oktatási intézményben – a (9) bekezdésben meghatározott munkamegosztás szerint - be kell szerezni a nemzetiségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is.
(11) A (9) bekezdésben meghatározott ügyekben - a fenntartó megkeresésétől számított - harminc napon belül kell nyilatkozni. A határidőt egy alkalommal további harminc nappal meg lehet hosszabbítani. A meghosszabbított határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nemzetiségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, továbbá az oktatásért felelős miniszter által létrehozott tanács. A miniszter által létrehozott tanács a köznevelési szakértők közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt tagok). A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság működési költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. A jelölt tagokat - a köznevelési szakértőkre vonatkozó rendelkezések szerint - díjazás illeti meg, amelynek összegét a miniszter által létrehozott tanács határozza meg, és az fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.
AUTONUMLGL 4. § (1) A fenntartónak a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja véleményezésére, továbbá azokban a kérdésekben, amelyekben egyetértési joga van az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.
(2) Ha a nemzetiségi önkormányzatot e törvény 214. §-ának (9) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé a szervezeti és működési szabályzat, házirend, pedagógiai program, ha a nemzetiségi önkormányzat azokkal egyetértett vagy 214. § (11) bekezdésében meghatározott határidőben nem élt az egyetértési jogával.
AUTONUMLGL 5. § (1) A köznevelési intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartónak.
(2) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon köteles nyilvánosságra hozni a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését.
(3) A fenntartói irányítás nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit, a köznevelési intézmény vezetőjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat.
AUTONUMLGL 6. § (1) A köznevelési intézmény ellenőrzése lehet:
a) belső;
b) fenntartói törvényességi;
c) fenntartói pedagógiai-szakmai;
d) hatósági;
e) az oktatásért felelős miniszter által elrendelt országos és térségi szakmai;
f) országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzés.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja a köznevelési intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és a köznevelési intézmény vezetőjét új döntés vagy az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha a döntés meghozatala óta több mint egy év eltelt, vagy ha a döntést a bíróság felülvizsgálta, továbbá, ha a döntés megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Ezekben az esetekben a fenntartó tájékoztatja a köznevelési intézmény vezetőjét megállapításairól, és a helyes eljárásról.
(3) A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében – a (4) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – köznevelési szakértő vehet részt.
(4) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik
a) az ellenőrzést a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni;
b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője.
(5) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a köznevelési intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a köznevelési intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.
(6) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzatnak, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatnak.
AUTONUMLGL 7. § (1) A fenntartói pedagógiai-szakmai ellenőrzés esetében az, aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát.
(2) A fenntartói szakmai ellenőrzés esetében az értékelés eredményeképpen a fenntartó - ha az intézkedésre nem ő jogosult - megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja a köznevelési intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.
(3) A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra hozni.
(4) A köznevelési intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél a 217. § (5)-(6) bekezdésében és az e § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.
(5) A köznevelési intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek és a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.
AUTONUMLGL 8. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményekben ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. Szakképző intézmények pedagógiai-szakmai ellenőrzésébe szükséges bevonni a szakképesítésekért felelős miniszterek által kijelölendő intézményeket.
(2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró ágazati irányító szerve szervezi a megyei, fővárosi kormányhivatal közreműködésével.
(3) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.
(4) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az intézmény ellenőrzést legalább három, a jogszabályi feltételek szerint kijelölt köznevelési szakértőből álló csoport végzi. A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatát jegyzőkönyvben rögzíti.
(5) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a köznevelési szakértő vehet részt, aki a külön jogszabályban előírt továbbképzés követelményeit teljesítette. Az intézmény ellenőrzésében részt vevő szakértő kijelöléséhez a fenntartó egyetértése szükséges.
(6) A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni.
(7) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára a fenntartott intézmény vonatkozásában nyilvánosak.
IX. Fejezet
Pénzügyi tárgyú rendelkezések
AUTONUMLGL 9. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, nem állami fenntartású intézmény esetében a tandíj, és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki.
(2) A köznevelés – az e törvényben foglaltak szerint – az állam által térítésmentesen nyújtott közszolgálat.
(3) A köznevelés feladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben tanévenként kell meghatározni.
(4) A központi költségvetés az állami fenntartású intézmények fenntartását finanszírozza, a nem állami intézményfenntartók köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít.
(5) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi az óvoda, iskola, alapfokú művészeti iskola, kollégium és a kötelezően igénybe veendő pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak e törvény, valamint a közalkalmazotti törvény szerinti illetményét, pótlékait és ezek járulékait. A költségvetési hozzájárulás csak azon pedagógusok és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak létszáma után jár, amelyet a tervezett intézményi órakeret és a pedagógusok kötelezően megtartandó órarendi óráinak hányadosát figyelembe véve az intézményvezető javaslatára a csoport- és osztálylétszámokra vonatkozó 3. melléklet szerinti rendelkezések alapján a megyei, fővárosi kormányhivatal állapít meg.
(6) Az egyházi, valamint a nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézmények a költségvetési hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak működési költségeik fedezéséhez az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezései alapján. Az egyházi, valamint a nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézmények a kiegészítő támogatásra egyoldalú nyilatkozat vagy köznevelési szerződés alapján válnak jogosulttá.
AUTONUMLGL 10. § (1) Azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, a jegyző kezdeményezésére a megyei kormányhivatal köteles gondoskodni arról, hogy helyben működjék egy óvodai vagy egységes óvoda-bölcsődei csoport vagy az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola.
(2) A kislétszámú fejlesztő pedagógiai osztályt minden olyan iskolában meg kell szervezni, ahol legalább hét olyan gyermek van, aki 149. § (1) bekezdésben meghatározott ellátásra jogosult.
(3) A Hídprogram megszervezése a megyei, fővárosi kormányhivatal feladata, amely dönt a képzés helyéről és létszámkeretéről, figyelemmel arra, hogy a tanulóra aránytalan teher ne háruljon.
(4) A nyolc évfolyamos általános iskola fenntartásához akkor nyújtható állami támogatás, ha a gyermekek száma évfolyamonként eléri az e törvényben foglalt átlaglétszámot, és ahol évfolyamonként legalább két párhuzamos osztály működése biztosított a létszám alapján. Ez utóbbi feltétel hiányában indokolt esetben az oktatásért felelős miniszter engedélyezheti a felső tagozat működésének állami támogatását.
AUTONUMLGL 11. § (1) Az oktatásért felelős miniszter is köthet köznevelési szerződést, amely alapján támogatásban részesítheti az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartót. Az oktatásért felelős miniszter akkor köthet köznevelési szerződést, ha a köznevelési intézmény térségi vagy országos, vagy a pedagógiai programja szerint kiemelkedő jelentőségű feladatot lát el. A köznevelési szerződés megkötésével a gyermekek, tanulók számára a nevelés, oktatás térítésmentessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményre vonatkoznak.
(2) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodnia kell a térítésmentes tankönyvellátásról.
(3) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet a fenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket.
AUTONUMLGL 12. § A kormányhivatal által meghatározott pedagógus- és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő létszámkeret finanszírozását meghaladó bérjellegű juttatásokra fordított kiadások húsz százalékát a fenntartó köteles a miniszter által a hátrányos helyzetű köznevelési intézmények fejlesztésére létrehozott alapba befizetni. Az alap felhasználásáról az oktatásért felelős miniszter rendelkezik.
57. Térítésmentesség, térítési díj, tandíj
AUTONUMLGL 13. § (1) A települési önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok:
a) az óvodában
aa) az óvodai foglalkozások, szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás,
ab) a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete,
b) az általános iskolában, középfokú iskolában
ba) a tanórai foglalkozások,
bb) az első szakképesítésre való felkészülés, a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz;
bc) ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;
bd) az 5. mellékletben meghatározott időkeret terhére szervezett egyéb foglalkozás; be) a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet,
bf) a tanulói jogviszony fennállása alatti vizsgák;
c) kollégiumban
ca) a kollégiumi foglalkozások, a lakhatási feltételek - jogszabályban meghatározott szakmai normatíváinak megfelelő - biztosítása;
cb) a folyamatos pedagógiai és a rendszeres egészségügyi felügyelet;
d) az óvoda, az iskola, a kollégium létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatások, kollégium esetében továbbá lakhatás igénybevételekor;
e) sajátos nevelési igényű tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás.
(2) Minden esetben térítésmentes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére a nevelés-oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére térítésmentes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel és a második szakképesítés megszerzése.
(3) Térítésmentes a fejlesztő oktatás, a pedagógiai szakszolgálatok indokolt igénybevétele.
(4) A térítésmentes szolgáltatások körében a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapos testmozgást szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.
AUTONUMLGL 14. § (1) A települési önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:
a) a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészüléskor a 224. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak;
b) a 224. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások;
c) az alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, valamint e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata;
d) gimnáziumban, szakközépiskolában továbbá szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 224. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak.
(2) A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.
AUTONUMLGL 15. § (1) A települési önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:
a) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki betöltötte a huszonegyedik életévét;
b) az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás;
c) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése;
d) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell.
(3) Az egyházi és magán fenntartású intézmény szolgáltatásainak igénybevételét tandíj fizetéséhez kötheti. A tanuló által fizetendő tandíjat és a tandíj kedvezményeket, továbbá a tandíjmentesség eseteit az intézmény fenntartója által meghatározott szabályzat szerint kell megállapítani.
AUTONUMLGL 16. § (1) A települési önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának
a) tizenöt-huszonöt százaléka a 225. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott esetben;
b) öt-húsz százaléka a 225. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;
c) tizenöt-negyven százaléka a 225. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;
d) húsz-negyven százaléka a 225. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben;
(2) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározottaknál. E rendelkezések a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók, tőlük térítési díj nem szedhető.
(3) A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat - a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás kivételével - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell.
(4) A fenntartó szabályzatban határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt a törvényben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
(5) Az intézmény alapító okirata szerint vállalkozás alapján folyó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tandíjról, a kedvezményekről, és a befizetés módjáról az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt a fenntartó által kiadott szabályzat alapján.
AUTONUMLGL 17. § A pedagógiai szakszolgálatokért, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokért fizetési kötelezettség köthető ki.
X. Fejezet
Nemzetközi vonatkozású rendelkezések
58. Külföldi nevelési-oktatási intézmények Magyarországon, magyar nevelési-oktatási intézmények külföldön
AUTONUMLGL 18. § (1) Magyarország területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor működhet, akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, és az elismerést hitelt érdemlően bizonyították, feltéve hogy működése nem ellentétes a Magyarország Alaptörvényében foglaltakkal. E rendelkezéseket a nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az elismerést az intézményt akkreditáló nemzetközi szervezetnek kell kiadnia. A külföldi nevelési-oktatási intézményt az oktatásért felelős miniszter – az intézmény fenntartójának kérelme alapján – nyilvántartásba veszi és engedélyezi a működését.
(2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevelő és oktató munkára, valamint annak ellenőrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő ügyekre és döntésekre annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt sajátjának elismerte. A 91. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott törvényességi ellenőrzést az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró ágazati irányító szerve látja el.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeket az oktatásért felelős miniszter hivatalból felveszi a (2) bekezdésben szabályozott nyilvántartásba. A nemzetközi szerződés alapján létrejött és működő nevelési-oktatási intézményeknek - a (2) bekezdésben meghatározott - törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.
(4) Feltéve, hogy a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, magyar köznevelési intézmény külföldön az oktatásért felelős miniszter engedélyével alapítható. Ha a magyar nevelési-oktatási intézmény székhelye külföldön, magyar külképviseleten van, az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba, és ellátja a törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.
(5) A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézmény létesítéséhez és működéséhez adott engedélyben meg kell határozni az alapítás és működés feltételeit. A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézményt az oktatásért felelős miniszter nyilvántartásba veszi és gyakorolja a 91. §-ban meghatározott jogköröket.
AUTONUMLGL 19. § (1) Az a külföldi köznevelési intézmény, amelyet abban az államban, ahonnan származik, nevelési-oktatási intézménynek nem ismerték el, Magyarország területén csak akkor működhet, ha az oktatásért felelős miniszter nyilvántartásba vette.
(2) A külföldi köznevelési intézmény, a nemzetközi iskola fenntartójával az oktatásért felelős miniszter köthet köznevelési szerződést.
(3) A 228-229. §-ban szabályozott köznevelési intézmények kötelesek bejelentkezni a KIR-be és adatot szolgáltatni számára.
(4) A Magyarország területén tartózkodó menedékesek gyermekei részére az oktatásért felelős miniszter - az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter egyetértésével - ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését a 228. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes működési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési engedély iránti kérelmet az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nyújtja be. Az ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes működési engedélyben az oktatásért felelős miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai nevelés-oktatást. Az ideiglenes működési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel azon ország előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítvány Magyarország részéről történő elismerését.
59. Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai
AUTONUMLGL 20. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti.
(2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.
(3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel.
60. Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása
AUTONUMLGL 21. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor tanköteles Magyarországon, ha
a) a menedékjogról szóló törvény rendelkezései szerint a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt vagy letelepedett jogállású vagy Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
(3) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, és – amennyiben a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri – az iskolai nevelés-oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően gyakorolhatják a (3) bekezdésben meghatározott jogokat.(5) A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározottak alapján akkor gyakorolható, ha a szülő három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik és keresőtevékenységet folytat. E rendelkezéseket az érintett házastársa és gyermeke tekintetében is alkalmazni kell.
(6) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.
(7) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik -, az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A köznevelési intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti vagy elengedheti.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek óvodai neveléséhez, iskolai nevelés-oktatásához az oktatásért felelős miniszter pedagógiai rendszereket (oktatási programokat) ad ki.
AUTONUMLGL 22. § (1) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.
(2) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.
AUTONUMLGL 23. § Ha a köznevelés rendszerében kiállított okiratot külföldön kívánják felhasználni, azokat hitelesíteni kell, megfelelő felülhitelesítéssel kell ellátni, feltéve, hogy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik. A hitelesítést az iskola fenntartója, települési önkormányzat által fenntartott iskola esetén a jegyző végzi el, és az oktatásért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül.
XI. Fejezet
Záró rendelkezések
62. Felhatalmazó rendelkezések
AUTONUMLGL 24. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a köznevelési intézmények működésének szakmai szabályait, a tanév rendjét, a köznevelési intézmények vezetői megbízásával kapcsolatos eljárást; a köznevelési intézmények névhasználatával, a tanulók felvételével kapcsolatos kérdéseket, a diáksport-egyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, a köznevelési intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, valamint a tanügyi nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a balesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával és jelentésével összefüggő tevékenységet;
b) az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit,
c) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a kerettantervek, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását és bevezetését, kerettantervek és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését;
d) a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket, a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit, a minősítésekhez kapcsolódó, fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt, valamint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét;
e) a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs tevékenységet;
f) az óvodai nevelésben való kötelező részvétel, a tankötelezettség, a fejlesztő oktatás teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket és - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket;
g) az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a nevelésben való közreműködés szakmai szabályait és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekek felvételének feltételeit;
h) az egyházi és magán nevelési-oktatási intézmény működése megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos mellékleteket, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásában való közreműködés feltételeit;
i) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatás rendjét, a pedagógiai szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működését; a nevelési-oktatási intézmények részvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett gyermekek, tanulók nevelésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét, a pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos jegyzői eljárás indításával összefüggő kérdéseket, az eljárás indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben történő foglalkoztatáshoz és a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeket, a megyei, fővárosi kormányhivatal egyházi és magán köznevelési intézmények engedélyezési eljárásával összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel kapcsolatos szakmai szabályokat, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit;
j) az érettségi vizsga kivételével a vizsgák rendjét, továbbá az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek kiadását;
k) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeit és eljárását, a tankönyvjegyzékre kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását, a tankönyvtámogatás rendjét, a nem üzletszerű tankönyvforgalmazást, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek, az oktatási program (pedagógiai rendszer) jóváhagyásának rendjét; valamint az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;
l) az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait és működésének szabályait;
m) a 212. § szerinti köznevelési szakértői és vizsgaelnöki tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a köznevelési szakértői tevékenység 212. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésének, illetve a 212. § (2) bekezdés b) pontja szerinti engedély kiadásának, valamint az Országos szakértői névjegyzékbe, az Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel részletes eljárási szabályait és a köznevelési szakértői, a vizsgaelnöki tevékenység folytatásának szakmai feltételeit, a köznevelési szakértők és a vizsgaelnökök továbbképzését és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit, valamint az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgaelnöki névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a névjegyzékek vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;
n) a közneveléssel összefüggő feladatok ellátását szolgáló képzéseket;
o) az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezésre kerülő, nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, a nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő országos szakmai szolgáltatások körét, területeit, megszervezését, az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásban való részvétel feltételeit, az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény kijelölését
p) azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét;
q) a megyei, fővárosi kormányhivatal által szervezett országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés működési rendjét, lebonyolításának szabályait, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértők tevékenysége folytatásának szakmai feltételeit;Köznevelési.
(2) Az oktatásért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét
a) a szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterrel,
b) az (1) bekezdés i), k) és m) pontja szerinti egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben gyakorolja.
(3) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetését és kiadását;
b) a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását;
c) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának bevezetését és kiadását;
d) a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos kérdéseket;
e) a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének létrehozását és működtetését;
f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus-továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben résztvevők juttatásait, kedvezményeit; a pedagógus-továbbképzés programjának, az érettségi vizsga vizsgatárgyai jóváhagyási eljárásának részletes szabályait, a pedagógus-továbbképzési programok akkreditációjának feltételeit és eljárási rendjét, az akkreditált továbbképzés indításával összefüggő adatszolgáltatás szabályait, továbbá a továbbképzések nyilvántartásának rendjét, a továbbképzés minőségbiztosításának, ellenőrzésének rendjét, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, a minőségbiztosítás követelményeinek megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, az e bekezdésben meghatározott eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;
g) a pedagógusok részére pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat stb.) vásárlásához nyújtott hozzájárulás igénybevételének feltételeit és a költségek elszámolásának szabályait;
h) a köznevelés információs rendszerének létrehozását, működtetését, az információs rendszer részére történő adatszolgáltatás rendjét;
i) a pedagógusigazolvány igénybevételének feltételeit, az igazolvány kiadásának és kezelésének szabályait;
j) az egyházi és magán intézményeket és a térségi integrált szakképző központ keretei között működő központi képzőhely egyházi és magán fenntartóit megillető - a költségvetésről szóló törvényben meghatározott - állami hozzájárulások megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatást, továbbá az ellenőrzés rendjét, valamint az egyházi és a kisebbségi önkormányzati fenntartót megillető a kiegészítő támogatás igénylésének, a jogosultat megillető kiegészítő támogatás megállapításának rendjét, a bármely jogcímen megállapításra kerülő kiegészítő támogatás igényléséhez szükséges adatszolgáltatást és a kiegészítő támogatás folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő ellenőrzés rendjét, a kiegészítő támogatás megállapításához szükséges működést engedélyező szervi, társulási tanács elnöki adatszolgáltatást;
l) a pedagógus-továbbképzést teljesítők anyagi elismerésének, a várakozási idő csökkentésének lehetőségét, azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét, továbbá a pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, az intézményvezetői és vezetőhelyettesi feladatot ellátók, az átlagostól eltérő feladatot ellátó, a nehezebb körülmények között dolgozó pedagógusok, a pályakezdő pedagógusok többletdíjazása, kiegészítő illetménye megállapításának feltételeit, a díjazás mértékét, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait;
m) az oktatási hivatal vagy hivatalok kijelölését;
n) a jegyző, működést engedélyező szerv köznevelésiköznevelési feladatköre ellátásával kapcsolatos illetékességi szabályokat;
o) az érettségiben részt vevő pedagógusok díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő - az oktatási hivatal által megállapítható - vizsgadíj megállapításának elveit, a diákigazolvány, a pedagógusigazolvány kiállításával összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit, a köznevelés információs rendszerével összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és befizetésének rendjét, a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációs eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj, egyes szolgáltató tevékenységgel összefüggő díjazás megállapításának rendjét, a befolyt összeg felhasználását, illetőleg a befizetés rendjét, a pedagógus ösztöndíj alapítását.
(4) A (3) bekezdés a)-c) és f) pontjában meghatározott kormányrendeleteknek a Kormány részére történő benyújtásához - a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését, oktatását érintő kérdésekben - be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
63. Hatályba léptető rendelkezések
AUTONUMLGL 25. § (1) E törvény - a …bekezdésben foglalt kivételekkel - 2012. szeptember 1. napján lép hatályba.
(2) A 163-180. §-ban foglaltak 2013. szeptember 1-jén lép hatályba a nevelési-oktatási intézményekben.
(3) A 163-180. §-ban foglaltak 2015. szeptember 1-jén lép hatályba a pedagógiai szakszolgálati intézményekben.
64. Átmeneti és vegyes rendelkezések
AUTONUMLGL 26. § (1) A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban, az oktatási program (pedagógiai rendszerek) akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap.
(2) Köznevelési intézmény tekintetében felügyeleti szerven a fenntartót, felügyeleten a fenntartói irányítást, szakmai és gazdasági felügyeleten a szakmai és gazdasági ellenőrzést, nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és működési körön a működési (felvételi) körzetet kell érteni.
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott nemzetiségi intézmény e törvény alkalmazásában az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a 51. § (6) bekezdésben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban. Többcélú intézményben vagy ha a köznevelési intézménynek tagintézménye van, a nemzetiségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, a tagintézmény megfelel a nemzetiségi intézményekre e bekezdésben meghatározott feltételeknek, a nemzetiségi feladatok ellátásában részt vevő intézményegység, tagintézmény tekintetében a nemzetiségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket e törvény rendelkezései alapján a nemzetiségi feladatok ellátásában közreműködő köznevelési intézmény tekintetében gyakorolhat.
(4) Ahol jogszabály valamely kedvezményre, juttatásra való jogosultságot tanulói jogviszony fennállásához köti, tanulói jogviszony alatt a fejlesztő oktatást is érteni kell.
(5) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos vagy fogyatékkal élő gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos, fogyatékkal élő gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni.
(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet.
(7) Azoknak a gyermekeknek, akik a tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2012/2013. tanévben, vagy ezt követően kezdik meg, a tankötelezettségük a tizenhatodik életévük betöltéséig tart.
(8) Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően létesítették, tankötelezettségük azon tanév szorgalmi időszakának a végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik. Azon sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt a tankötelezettség huszadik életévükig történő meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik.
(9) Az e törvény szerinti - az oktatásért felelős miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján szervezett – Híd program a 2013/2014. tanévtől indítható. Az 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (8) bekezdése alapján - az oktatásért felelős miniszter által kiadott pedagógiai rendszer alapján - szervezhető felzárkóztató oktatás utoljára a 2012/2013. tanévben indítható.
(10) Az e törvény hatálybalépése előtt indított képzéseket az 1993. évi LXXIX. törvény alapján lehet megszervezni.
(11)Az 1993. évi LXXIX. törvény alapján továbbműködési engedéllyel rendelkező nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola továbbműködési engedélyét 2013. december 31-éig felülvizsgálja a megyei, fővárosi kormányhivatal.
AUTONUMLGL 27. § (1) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak e törvény ... § szerinti első minősítésére vagy ...§ szerinti minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és a 2018. június 30. között kerül sor. A minősítés időrendjének meghatározásakor a jelentkezés sorrendjén túl a következő sorrendet kell követni:
a) gyakornokok,
b) vezetők,
c) legalább hat éves szakmai gyakorlattal rendelkezők.
(2) A pedagógus életpálya-modellre vonatkozó rendelkezések hatályba lépését követően pedagógus-munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszonyt létesítők esetében a minősítési eljárások lefolytatása folyamatos.
(3) Azok a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, akik a pedagógus életpálya-modellre vonatkozó rendelkezések hatályba lépésekor már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, 2013. szeptember 1-jével első minősítésükig a Pedagógus I. fokozatba és a szakmai gyakorlatuk szerinti kategóriába kerülnek besorolásra.
(4) Azok a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, akik a pedagógus életpálya-modellre vonatkozó rendelkezések hatályba lépésekor már legalább 8 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek a szükséges várakozási idő kivárása nélkül is kérhetik minősítésüket a Pedagógus II. fokozatba történő besorolásuk érdekében.
(5) Azok a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, akik a pedagógus életpálya-modellre vonatkozó rendelkezések hatályba lépésekor már legalább 14 éves szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával vagy tudományos fokozattal rendelkeznek, a szükséges várakozási idő kivárása nélkül is kérhetik minősítésüket a Pedagógus III. (Mesterpedagógus) vagy Pedagógus IV. (Kutatótanár) fokozatba történő besorolásuk érdekében.
(6) Arra a nevelési-oktatási intézményben pedagógusra, aki a pedagógus életpálya-modell bevezetését követő tízedik tanév végéig eléri a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség.
(7) A minősítő bizottságban a 2018/2019. tanév kezdetéig csak olyan, a külön jogszabályban meghatározott felkészítésben részt vett szakértő vehet részt, aki legalább tíz év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával rendelkezik. A minősítő bizottság elnökének 2018/2019. tanévtől kezdődően kell Pedagógus III. fokozattal rendelkeznie.
(8) A pedagógiai szakszolgálat keretében pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, akik a pedagógus életpálya-modellre vonatkozó rendelkezések hatályba lépésekor már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, 2015. szeptember 1-jével első minősítésükig a Pedagógus I. fokozatba és a szakmai gyakorlatuk szerinti kategóriába kerülnek besorolásra.
AUTONUMLGL 28. § (1) Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat.
(2) Középiskolában a művészetek és a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyakat a tantárgynak megfelelő tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.
(3) Az óvodapedagógus munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig konduktor-tanítói felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel is. Egyéb foglalkozás tartására alkalmazható az is, aki konduktor-tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(4) Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai nevelés-oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.
(5) Idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban – alkalmazható az is, aki főiskolai szintű nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(6) Szakközépiskolában és szakiskolában szakmai elméleti tantárgy oktatására határozott időre alkalmazható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. E rendelkezések szerint határozott időre megállapodás azzal köthető, aki vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges – a 2. mellékletben előírt – pedagógus szakképzettség megszerzését. Az alkalmazás legfeljebb a felsőfokú tanulmányok elvégzéséhez szükséges időre szólhat. A szerződés legfeljebb további két évre meghosszabbítható akkor, ha a pedagógus önhibáján kívül nem tudta tanulmányait befejezni.
(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) alkalmazható az is, aki az e törvény 2. mellékletében foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú vagy középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik.
(8) Az iskolai nevelés-oktatás ötödik évfolyamától a mindennapos testmozgás keretében megszervezett sport- és mozgásprogramokat olyan szakedző vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt.
(9) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor
a) a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképzettségnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképzettséget, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;
b) főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni az óvónőképző intézetben, tanítóképző intézetben, szaktanár képzőben, az állami zenekonzervatóriumban szerzett pedagógus szakképzettséget;
c) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói, a nevelőtanári, konduktor-óvodapedagógusi és konduktor-tanítói szakképzettséget tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet;
d) egyetemi végzettségnek és szakképzettségnek kell elfogadni a Magyar Testnevelési Főiskola által az 1975. évi 16. törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kiadott testnevelő-tanári szakképzettséget.
(10) Gyakorlati oktató munkakörben történő alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő főiskolai végzettségnek kell elfogadni a - képzésről rendelkező jogszabály szerint - felsőfokú végzettséget tanúsító műszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevelet, bizonyítványt. A felsőfokú végzettséget nem tanúsító, tanfolyami képzésben szerzett műszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítványt az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő középfokú szakképesítésnek kell elfogadni.
(11) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány gép- és gyorsírás oktatására, e körben pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú szakképesítés.
(12) Az artistaképzésben gyakorlati képzésre alkalmazható határozatlan időre az is, aki érettségivel és a művészi pályán szerzett legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(13) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú pedagógusképzés vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudják ellátni a feladatot, a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be, továbbá vezetői megbízást kaphat az is, aki az e törvény 2. mellékletében foglaltak vagy az átmeneti, továbbá a kivételi szabályok szerint pedagógus-munkakört tölthet be az óvodában, iskolában, kollégiumban, valamint az adott nyelvből legalább középfokú „C” típusú állami nyelvvizsgával rendelkezik.
(14) A nemzetiségi szakképzésben gyakorlati ismeretek oktatására pedagógus-munkakört tölthet be az is, aki a képzés szakirányának megfelelő - a képzésről rendelkező jogszabály szerint - felsőfokú végzettséget tanúsító műszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevéllel, bizonyítvánnyal vagy felsőfokú végzettséget nem tanúsító, tanfolyami képzésben szerzett műszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítvánnyal vagy a Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvánnyal és legalább középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.
(15) A nemzetiségi nyelv oktatására a bolgár, a cigány (romani vagy beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin, az ukrán nyelv oktatása esetében alkalmazható az is, aki pedagógus szakképzettséggel és az adott nyelvből felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.
(16) Az e törvényben foglaltaktól eltérően pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és újonnan alkalmazható
a) technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a tantárgynak megfelelő felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakoktatói vagy műszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel,
b) óvodapedagógus munkakörben, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal
rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.
(17) Az e törvényben foglaltaktól eltérően pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható
a) gyógypedagógus-munkakörben, aki óvónői, tanítói, tanári oklevéllel,
b) kollégiumban, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel
rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.
(18) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben
a) a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja
aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése
ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció
ac) a mozgásszervi-, érzékszervi-, beszéd- vagy értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik
b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell,
ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja
bb) a egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz,
c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „C” típusú felsőfokú, állami nyelvvizsgával rendelkező pedagógus is.
(19) Az iskolai rendszerű szakképzésben szakmai tárgyat oktatók végzettségére, alkalmazási feltételeire, a pedagógusok előmeneteli rendszerébe való bekapcsolódására vonatkozó eltérő rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg.
(20) A pedagógus-életpályamodellről szóló rendelkezések bevezetéséig azt a pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján, azt a pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban meghatározott - szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.
(21) Az e törvényben foglaltaktól eltérően pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és újonnan alkalmazható, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján vagy az azt megelőző felsőoktatási képzési rendszerben szerzett, az e törvény 2. mellékletében az adott pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt szakképzettségnek megfeleltethető vagy a szakiránynak megfelelő felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel rendelkezik.
(22) Ha a pedagógus szakképzettsége e törvényben meghatározott képesítésnek nem felel meg, és e törvénynek a hatálybalépésekor a pedagógusnak
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;
b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több ideje van, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógus-szakképzettséget nyújtó oktatásban megkezdte.
AUTONUMLGL 29. § Aki az e törvény hatálybalépése előtt az Országos szakértői névjegyzékre került, tevékenységét tovább folytathatja.
65. Az Európai Unió jogának való megfelelés
AUTONUMLGL 30. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pont és 21. cikk,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,
c) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról, 10. cikk (1)-(2) bekezdés.
1. melléklet
A kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma
| Gyermek/tanulólétszám | Intézményvezető-helyettes létszám |
| 50 gyermek/tanuló | - |
| 51 – 200 gyermek/tanuló | 1 vezető-helyettes |
| 201 – 500 gyermek/tanuló | 2 vezető-helyettes |
| 500-nál több gyermek/tanuló esetén | 3 vezető-helyettes |
2. melléklet
A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei
| | A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/Nevelési-oktatási intézmények | Pedagógus-munkakör | Az alkalmazáshoz szükséges végzettség és szakképzettség |
| 1 | | óvodapedagógus | óvodapedagógus |
| 2 | 1-4. évfolyam/alsó tagozat | tanító | tanító |
| 3 | 5-6. évfolyam | tanár | a tantárgynak megfelelő szakos tanár, tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító |
| 4 | 7-8. évfolyam | tanár | a tantárgynak megfelelő szakos tanár |
| 5 | 9-12. évfolyam középiskolában/középfokú nevelés-oktatás | középiskolai tanár | egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár |
| 6 | Középfokú nevelés-oktatás a szakiskolában/9-11. évfolyam | tanár | a tantárgynak megfelelő szakos tanár |
| 7 | Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza | tanár a szakmai elméleti oktatásban | a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár |
| 8 | Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza | gyakorlati oktató | a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár, a szakképzés szakirányának megfelelő szakoktató, a szakképzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, középiskolai végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat |
| 9 | Alapfokú művészeti iskola és művészeti szakiskola | tanár | a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész |
| 10 | Művészeti szakközépiskola | tanár | a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú egyetemi szintű vagy mesterfokozatú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész |
| 11 | Kollégium | kollégiumi nevelőtanár | kollégiumi nevelőtanár, gyógypedagógus, szociálpedagógus, játék- és szabadidő-szervező tanár, tanulási és pályatanácsadó tanár, tehetségfejlesztő tanár, hittanár-nevelő tanár, a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszának megfelelően tanító, tanár |
| 12 | Az iskolai nevelés-oktatás első-negyedik évfolyamán/alsó tagozaton az emelt szintű oktatásban a művészetek, idegen nyelv, nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyak esetében | tanár | a tantárgynak megfelelő szakos tanár |
| 15 | | könyvtárostanár (tanító) | könyvtárpedagógia-tanár, informatikus könyvtáros és tanító vagy tanár vagy szociálpedagógus |
| 16 | | iskolapszichológus | pszichológus és tanító vagy tanár, pszichológus tanácsadás és iskolapszichológia szakiránnyal |
| 17 | | fejlesztő pedagógus | bármely pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, szociálpedagógus) és a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség, gyógypedagógus a tanulásban akadályozott speciális szakiránnyal |
| 18 | | szociálpedagógus | szociálpedagógus |
| 19 | | konduktor | konduktor (tanító) konduktor (óvodapedagógus) |
| 20 | | logopédus | gyógypedagógus logopédia szakirányon |
| 21 | | gyógypedagógus | a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon végzett gyógypedagógus, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú gyógypedagógus |
| 22 | Nemzetiségi óvodai nevelés | nemzetiségi óvodapedagógus | nemzetiségi óvodapedagógus |
| 23 | Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás az 1-4. évfolyamon/alsó tagozaton | nemzetiségi tanító | nemzetiségi tanító |
| 24 | Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás az 5-12. évfolyamon | közismereti tantárgyat nemzetiségi nyelven oktató tanár | tantárgynak megfelelő szakos tanár és a nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanító, tanár, nyelvtanár szakképzettség, Magyarországon honosított oklevél alapján az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt, a tanítás nyelvének megfelelő pedagógus végzettség és szakképzettség |
| 25 | Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás az 5-12. évfolyamon | nemzetiségi nyelvtanár | nemzetiségi nyelvtanár |
| 26 | Minden iskolatípusban és minden évfolyamon | idegen nyelv tanár | nyelvtanár |
| 13 | Minden iskolatípusban és minden évfolyamon | testnevelő | testnevelő tanár |
| | Minden iskolatípusban és minden évfolyamon | ének-zene tanár | ének-zene szakos tanár |
| 27 | Két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás | tanár | tantárgynak megfelelő szakos tanár és az iskolai nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanító, tanár, nyelvtanár szakképzettség, Magyarországon honosított oklevél alapján az adott évfolyamon az adott tantárgy tanításához előírt, a tanítás nyelvének megfelelő pedagógus végzettség és szakképzettség |
3. melléklet
Csoport- és osztálylétszámok
| Intézménytípus/Oktatási forma | csoport- és osztálylétszám | ||
| | minimum | maximum | átlag |
| Óvoda | 13 | 25 | 20 |
| Kis létszámú gyógypedagógiai osztály | 7 | 13 | 7 |
| Általános iskola 1-4. évfolyama | 14 | 27 | 23 |
| Általános iskola 5-8. évfolyama | 14 | 27 | 23 |
| Gimnázium és szakközépiskola | 26 | 34 | 28 |
| Hat és nyolc évfolyamos gimnázium | 28 | 34 | 28 |
| Szakiskola elméleti képzés | 16 | 28 | 24 |
| Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés | 6 | 12 | 8 |
| Alapfokú művészeti iskola, zene | 6 | 15 | 8 |
| Alapfokú művészeti iskola, egyéb | 8 | 20 | 10 |
| Művészeti szakközépiskola közismereti | 16 | 29 | 28 |
| Művészeti szakközépiskola szakmai elmélet | 6 | 12 | 10 |
| Kollégiumi nappali foglalkozás | 18 | 26 | 25 |
| Kollégiumi éjszakai felügyelet épületenként és nemenként | - | 120 | - |
| HÍD program keretében szervezett osztály | 8 | 15 | 10 |
| Kislétszámú fejlesztő pedagógiai osztály | 7 | 13 | 7 |
4. melléklet
Intézményvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)
| Intézménytípus | legalább 500 fő gyermek-, tanulólétszám | 200-499 fő közötti gyermek-, tanulólétszám | 50-199 fő közötti gyermek-, tanulólétszám | 50 fő alatti gyermek-, tanulólétszám |
| Óvoda | 6 | 8 | 10 | 12 |
| Általános Iskola | 2 | 4 | 6 | 8 |
| Középfokú iskola | 2 | 4 | 6 | 8 |
| Kollégium | 4 | 6 | 8 | 10 |
| Kizárólag fogyatékos gyermekeket nevelő óvoda | 4 | 6 | 8 | 10 |
| Kizárólag fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató általános iskola | 2 | 4 | 6 | 8 |
| Kizárólag fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató középfokú iskola | 2 | 4 | 6 | 8 |
| Kizárólag fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató kollégium | 4 | 6 | 8 | 10 |
| Alapfokú művészeti iskola | 2 | 4 | 6 | 8 |
Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)
| Intézménytípus | legalább 500 fő gyermek-, tanulólétszám | 200-499 fő közötti gyermek-, tanulólétszám | 50-199 fő közötti gyermek-, tanulólétszám | 50 fő alatti gyermek-, tanulólétszám |
| Óvoda | 20 | 22 | 24 | 26 |
| Általános Iskola | 4 | 6 | 8 | 10 |
| Középfokú iskola | 4 | 6 | 8 | 10 |
| Kollégium | 8 | 10 | 12 | 14 |
| Kizárólag fogyatékos gyermekeket nevelő óvoda | 15 | 17 | 19 | 21 |
| Kizárólag fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató általános iskola | 4 | 6 | 8 | 10 |
| Kizárólag fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató középfokú iskola | 4 | 6 | 8 | 10 |
| Kizárólag fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató kollégium | 8 | 10 | 12 | 14 |
| Alapfokú művészeti iskola | 4 | 6 | 8 | 10 |
5. melléklet
| | gyermek, tanuló heti óraszáma | osztályok heti** óraszáma | | sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak számat | ||||||||
| | testnevelés nélkül | testnevelés | órák testneveléssel | engedélyezett | a hittan többlet órakerete*** | 6 és 8 évf. gimnázium többletórái | nemzeti és etnikai kisebbség | értelmi fogyatékos | gyengénlátó | vak, nagyothalló, mozgás- és beszédfogyatékos, | siket és autista | egyéb |
| | | | | | | | 10% | 15% | 35% | 40% | 50% | 15% |
| óvoda | 61 | | 61 | 61 | 2 | | | | | | | |
| 1. | 19 | 5 | 24 | 50 | 2 | | 2 | 3 | 7 | 8 | 10 | 3 |
| 2. | 19 | 5 | 24 | 50 | 2 | | 2 | 3 | 7 | 8 | 10 | 3 |
| 3. | 19 | 5 | 24 | 50 | 2 | | 2 | 3 | 7 | 8 | 10 | 3 |
| 4. | 21 | 5 | 26 | 53 | 2 | | 2 | 3 | 7 | 8 | 11 | 3 |
| 5. | 22 | 5 | 27 | 49 | 2 | 2 | 2 | 3 | 8 | 9 | 11 | 3 |
| 6. | 22 | 5 | 27 | 49 | 2 | 2 | 2 | 3 | 8 | 9 | 11 | 3 |
| 7. | 25 | 5 | 30 | 54 | 2 | 2 | 2 | 4 | 8 | 10 | 12 | 4 |
| 8. | 25 | 5 | 30 | 54 | 2 | 2 | 2 | 4 | 8 | 10 | 12 | 4 |
| E/H* | 25 | 5 | 34 | 56 | 2 | | 3 | 4 | 9 | 10 | 13 | 4 |
| 9. | 27 | 5 | 35 | 57 | 2 | 2 | 3 | 4 | 9 | 10 | 13 | 4 |
| 10. | 28 | 5 | 36 | 57 | 2 | 2 | 3 | 4 | 9 | 11 | 14 | 4 |
| 11. | 30 | 5 | 35 | 58 | 2 | 2 | 3 | 5 | 11 | 12 | 15 | 5 |
| 12. | 30 | 5 | 35 | 58 | 2 | 2 | 3 | 5 | 11 | 12 | 15 | 5 |
* Nyelvi előkészítő és Híd-évfolyamok.
** Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra az iskola osztályonként legalább további heti 1-1 óra keretet biztosít.
*** Egyházi intézményekben.
6. melléklet
A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma
| | A | B | C |
| | Munkakör | Feltétel | Létszám |
| 1 | óvodatitkár, iskolatitkár | 500 gyermekenként, tanulónként | 1 fő |
| 2 | dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt | 15 gyermekenként | 1 fő |
| | laboráns a köznevelés ötödik évfolyamától | 250 tanulónként | 1 fő |
| | pedagógiai asszisztens óvodában | óvodai csoportonként | 1 fő |
| | pedagógiai asszisztens iskolában | 250 tanulónként | 1 fő |
| | iskolapszichológus | - | fenntartó döntésétől függ |
| | könyvtárostanár/tanító | 100 tanulóig | 0,5 fő |
| | könyvtárostanár/tanító | 101-500 tanuló között | 1 fő |
| | könyvtárostanár/tanító | 500 tanuló felett | 2 fő |
| | szakoktató | szakmától függően | |
| | szakorvos kizárólag fogyatékos gyermekeket, tanulókat nevelő intézményben | 250 gyermekenként/tanulónként | 1 fő |
| | gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens | - | fenntartó döntésétől függ |
| | pedagógiai felügyelő | | |
| | szabadidő-szervező | | |
| | műszaki vezető | szakiskolában legalább 120 munkahelyes tanműhely, tangazdaság esetén, vagy ha a tanműhely, tangazdaság délelőtt és délután is üzemel | 1 fő |
| | szakmacsoportos képzésben vezető | szakterületenként | 1 fő |
| | ápoló kizárólagosan fogyatékosokat ellátó diákotthonban | 1-50 tanulóig | 0,5 fő |
| | ápoló kizárólagosan fogyatékosokat ellátó diákotthonban | 51-500 tanuló között | 1 fő |
| | ápoló kizárólagosan fogyatékosokat ellátó diákotthonban | 500 tanuló felett | 2 fő |
| | hangszerkarbantartó | - | fenntartó döntésétől függ |
| | úszómester | tanuszodával rendelkező nevelési-oktatási intézményben | 1 fő |
7. melléklet
A pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap százalékban
| Kategória/év | Gyakornok (%-ban) | Pedagógus I. (%-ban) | Pedagógus II. (%-ban) | Pedagógus III. (%-ban) | Kutató tanár (%-ban) | |
| 1. | 0-2/4 | 100 | | | | |
| 2. | 3-5 | | 120 | | | |
| 3. | 6-8 | | 130 | | | |
| 4. | 9-11 | | 135 | 150 | | |
| 5. | 12-14 | | 140 | 155 | | |
| 6. | 15-17 | | 145 | 160 | 200 | 220 |
| 7. | 18-20 | | 150 | 165 | 205 | 225 |
| 8. | 21-23 | | 155 | 170 | 210 | 230 |
| 9. | 24-26 | | 160 | 175 | 215 | 235 |
| 10. | 27-29 | | 165 | 180 | 220 | 240 |
| 11. | 30-32 | | 170 | 185 | 225 | 245 |
| 12. | 33-35 | | 175 | 190 | 230 | 250 |
| 13. | 36-38 | | 180 | 195 | 235 | 255 |
| 14. | 39-41 | | 185 | 200 | 240 | 260 |
| 15. | 42-44 | | 190 | 205 | 245 | 265 |
8. melléklet
A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke a illetményalap százalékában
| | A | B | C |
| | Pótlék megnevezése | Pótlék alsó határa | Pótlék felső határa |
| 1 | intézményvezetői | 40 | 80 |
| 2 | osztályfőnöki/ kollégiumban csoportvezetői | 10 | 30 |
| 3 | munkaközösség-vezetői | 5 | 10 |
| 4 | intézményvezető-helyettesi | 20 | 40 |
| 5 | nemzetiségi | 10 | 10 |
| 6 | gyógypedagógiai | 5 | 10 |
| 7 | több szakon tanító pedagógusnak járó/adható??? | 5 | 10 |
| 8 | hiányszakon tanító pedagógusnak járó/adható??? | 5 | 10 |
| 9 | nehéz körülmények között végzett munkáért járó/adható??? | 10 | 30 |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)