2011. évi …törvény
a nemzeti köznevelésről
Preambulum
A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve a felnövekvő nemzedékek általános emberi értékekre és hazaszeretetre nevelése, minőségi oktatása érdekében a Magyarország Alaptörvényében meghatározott művelődéshez való jog, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a köznevelés szereplői kötelességeinek és jogainak meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
AUTONUMLGL 1. § (1) A köznevelési rendszer célja a felnövekvő nemzedék nevelése a lélek, a test és az értelem arányos fejlesztésével, valamint a személyiség, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a készségek, képességek, ismeretek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával.
(2) Célja továbbá, hogy minden gyermek egységes, jó minőségű, magas színvonalú nevelés-oktatásban részesüljön annak érdekében, hogy a közjót és mások jogait tiszteletben tartó, képességeinek kiteljesítésére, képességein belül a lehető legteljesebb önálló életre és céljainak elérésére képes embereket neveljen.
(3) Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.
(4) Célja, hogy a pedagógus életpálya-modell bevezetésével biztosítsa a köznevelési intézményekben folyó nevelő-oktató munka magas színvonalát és egyúttal a pedagógus munka társadalmi, gazdasági jelentőségéhez méltó elismerését.
(5) Magyarország oktatáspolitikája nemzeti oktatáspolitika, céljai összhangban vannak az Európai Oktatási Térség értékeivel, melynek alakításában Magyarország aktívan részt vesz.
2. Értelmező rendelkezések
AUTONUMLGL 2. § E törvény alkalmazásában
1. alapfeladat: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által térítésmentesen biztosított tanórai és e törvény szerinti egyéb foglalkozás, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyelet;
2. aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló − életkorát és sajátos nevelési igényeit tekintetbe véve − lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni az óvodai nevelést, az iskolai nevelés-oktatást;
3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek;
4. egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja;
5. emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy kerettanterv szerinti magasabb követelményekkel történő tanítása;
6. felmenő rendszer: a tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésének fokozatos ütemezése, amely értelmében a változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni;
7. fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik;
8. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt;
9. intézmény-átszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat e törvény 37. § (5) bekezdésének b) pontjában felsorolt feltételek bármelyikének módosulásával jár, kivéve az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges;
10. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el;
11. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló;
12. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség;
13. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása;
14. magánintézmény: nem állami, nem önkormányzati és nem egyházi fenntartású intézmény
15. minősítési eljárás: a pedagógus teljesítményét értékelő eljárás, amely a magasabb fokozatba lépéséhez szükséges;
16. minősítési kötelezettség: a pedagógusnak az előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok szerinti részvételi kötelezettsége a minősítő vizsgán és a Pedagógus II. fokozat eléréshez szükséges minősítési eljárásban;
17. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;
18. nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége;
19. óraadó: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak;
20. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka - feladat-ellátási helyenként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fővárost), ahol a feladat-ellátási hely található - legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó köznevelési intézményből legfeljebb három működik az országban; továbbá, ha nemzetiségi nevelés, oktatás feladatait látja el, vagy vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fővárosban egy kerületben működik;
21. óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport: az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység; amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladat-ellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból;
22. összevont osztály: az általános iskola alsó tagozatán, az alapfokú művészeti iskolában legalább kettő, legfeljebb négy iskolai évfolyam tanulóiból alkotott osztály;
23. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (tanulási, figyelem-, vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd;
24. sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók integrált, inkluzív nevelése: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése ép társaikkal, melynek során az érintettek egyéni személyiségfejlesztése a cél; az integrált nevelést leghatékonyabban az inkluzív (befogadó) óvoda, iskola biztosítja, amely a be- és elfogadást az egyénhez igazodó teljes körű és differenciált pedagógiai fejlesztési eljárásokkal teljesíti;
25. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége;
26. székhely: az alapító okiratban meghatározott, a köznevelési intézmény alapfeladatának, költségvetési szerv esetében alaptevékenységének ellátását szolgáló feladat-ellátási hely, ahol a köznevelési intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;
27. tagintézmény: a köznevelési intézménynek az a telephelye, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el;
28. tagozat: az általános iskola első-negyedik, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelő-oktató munka szakaszára létrehozott szervezeti egység;
29. tanév: az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;
30. tanítási év (szorgalmi idő): ha e törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó időszak, az érettségi és a szakmai vizsga évét kivéve; a szakközépiskola és a szakiskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken – a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben – közismereti képzés nem folyik, a tanítási év − a tanév rendjében meghatározottak szerint − februárban is megkezdhető;
31. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, amennyiben a foglalkozási órák száma eléri a hármat;
32. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a 6. pont szerint a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet;
33. telephely: a székhelyen kívül működő feladat-ellátási hely;
34. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban - az intézmény székhelyét leszámítva - kettőnél több megyében, vagy a főváros határain kívül élők veszik igénybe;
AUTONUMLGL 3. § (1) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általánosan érvényes kereteit és tartalmi garanciáit az állam biztosítja.
(2) A köznevelés egészét erkölcsi és szellemi értékek határozzák meg, elsősorban a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, továbbá minden hátrányos megkülönböztetés elvetése.
(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúrájára jellemző az egyéni bánásmódra törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények állítása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító objektív értékelése.
(4) A köznevelés egyaránt szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.
AUTONUMLGL 4. § (1) A Magyarország Alaptörvényében foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatás biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata.
(2) Térítésmentes továbbá az állam, a települési és nemzetiségi önkormányzatok és az egyházak által fenntartott intézményekben az óvodai nevelés, a pedagógiai szakszolgálat indokolt igénybevétele, a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő tanulók számára.
(3) Köznevelési intézményt az állam – e törvény keretei között – települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szervezet, személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte.
(4) A tankönyvek az általános iskolában térítésmentesek, az iskola tulajdonát képezik.
AUTONUMLGL 5. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.
(2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, gondviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.
(3) A szülőknek jogukban áll szabadon iskolát választani gyermeküknek.
AUTONUMLGL 6. § (1) Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem nyilváníthat ki vallási vagy világnézeti elkötelezettséget, ugyanakkor elő kell segítenie, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vehessen részt.
(2) Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolában és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve − a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben − az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy illeszkedjék a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez.
(3) Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hitoktatás tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint.
(4) Az egyházi és magán fenntartású intézmény működésére és finanszírozására a törvény speciális szabályokat állapít meg.
AUTONUMLGL 7. § (1) A köznevelés érvényre juttatja a kisebbségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási érdekeket.
(2) A nevelés-oktatás nyelve magyar, nemzetiségi óvodában és iskolában részben vagy egészben a nemzeti-etnikai kisebbség nyelve, a két tanítási nyelvű iskolában – külön jogszabály szerint – részben a célnyelv.
AUTONUMLGL 8. § A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, optimális fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.
AUTONUMLGL 9. § (1) Az alapfokú, az iskolai rendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A köznevelés bármely iskolai szintje felnőttoktatásként is folyhat.
(3) A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja.
(4) Az iskolarendszer átjárható a fogadó intézménynek az e törvényben foglalt keretek között megállapított követelményei alapján más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni.
AUTONUMLGL 10. § A köznevelés információs rendszerének működtetése állami feladat, az adatszolgáltatás minden intézmény számára kötelező.
II. fejezet
A köznevelés rendszere
AUTONUMLGL 11. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők:
a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi,
b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik:
ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó,
bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső
tagozat,
c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be (a továbbiakban a b)-c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás szakasza),
d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon, a szakközépiskolában az érettségi megszerzésével fejeződik be.
(2) Az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. A szakiskolában és a szakközépiskolában a középfokú nevelés-oktatás és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza párhuzamosan folyik.
AUTONUMLGL 12. § Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg, amelyet a Kormány ad ki az oktatásért felelős miniszter által létrehozott tanács véleményének kikérése után. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat.
AUTONUMLGL 13. § (1) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.
(2) A Nat-ot a Kormány adja ki az oktatásért felelős miniszter által létrehozott tanács véleményének kikérése után.
(3) A Nat meghatározza a köznevelés kiemelt fejlesztési feladatait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit, az Európai Unió által közös fejlesztési célként megjelölt kulcskompetencia-területeket, ennek révén biztosítja a minőségi oktatáshoz való hozzáférés közszolgálati garanciáját.
(4) A Nat tartalmazza
a) a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás,
b) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása
eltérő tantervi követelményeinek alapelveit, tartalmi és módszertani kérdéseit.
(5) A Nat ajánlásokat fogalmaz meg és kötelező rendelkezéseket állapíthat meg a helyi tanterv elkészítéséhez.
AUTONUMLGL 14. § (1) A Nat-ban foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által rendeletben kiadott kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti vagy kétévfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.
(2) Az iskolafenntartó, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti, az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek - e törvény és a Nat keretei között - kerettantervet nyújthat be jóváhagyás céljából.
(3) A Nat-tal összhangban lévő alternatív és az általánostól eltérő nevelési cél alapján készített kerettanterv kiadását a köznevelési intézményfenntartó, továbbá fenntartójának egyetértésével az iskola kezdeményezheti. A kerettantervet az oktatásért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki.
(4) A kerettantervet az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró ágazati irányító szervéhez (a továbbiakban: köznevelési ágazati irányító szerv) kell benyújtani. Az oktatásért felelős miniszter kikéri az általa létrehozott tanács véleményét a kerettantervről. A rendeletben kihirdetett kerettanterv a fenntartó egyetértése esetén szabadon felhasználható.
(5) Az e §-ban szabályozott eljárások költsége azt terheli, aki az eljárást indította.
AUTONUMLGL 15. § Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában alkalmazandó kerettantervet a szakképzésről szóló törvény és a szakmai és vizsgakövetelményeket meghatározó miniszteri rendeletek alapján készülő kerettantervek tartalmazzák. A kerettanterveket az oktatásért felelős miniszter a szakképzésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben adja ki.
AUTONUMLGL 16. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda, iskolai nevelés-oktatást végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai pedagógiai program vagy az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét vagy a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket az oktatásért felelős miniszter adja ki az általa létrehozott tanács véleményének kikérése után.
(2) A két tanítási nyelvű iskolákban a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv elkészítésénél az iskola figyelembe veszi a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében foglaltakat is.
(3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelés-oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai pedagógiai program vagy az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét vagy a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében vagy a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelés-oktatása jelnyelven is folyhat.
(4) A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltaknak megfelelően készítik el a pedagógiai programjukat. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának tartalmaznia kell a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kulturális, anyanyelvi nevelésének feladatait is.
(5) Az alapfokú művészeti iskolában folyó nevelő és oktató munka tekintetében a 8. §-ban, a 8/A. §-ban, valamint a 8/B. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészeti iskolában a 8/A. § (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv az oktatásért felelős miniszter által - művészeti áganként - kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül.
(6) Az oktatásért felelős miniszter az (1)-(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az általa létrehozott tanács véleményének kikérése után adja ki.
AUTONUMLGL 17. § A kerettanterveket az oktatásért felelős miniszter által létrehozott tanács véleményének kikérése után az oktatásért felelős miniszter adja ki. A középiskolai kerettantervnek és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.
AUTONUMLGL 18. § A nevelési-oktatási intézmény helyi tantervet készít, amely megnevezi az általa választott kerettantervet és a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról rendelkezik.
5. Az állami vizsgák rendszere
AUTONUMLGL 19. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni.
(2) Ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik, a vizsgát a középiskola szervezi meg.
(3) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az oktatásért felelős miniszter által létrehozott tanács véleményét.
(4) A tanuló - az előrehozott érettségi vizsga kivételével - a középiskola befejező évfolyama követelményeinek teljesítése után tehet érettségi vizsgát.
(5) Az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell megszervezni.
AUTONUMLGL 20. § (1) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) történelem,
c) matematika,
d) idegen nyelv – a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom,
e) kötelezően választandó vizsgatárgy; szakközépiskolában a szakközépiskola szakterületének megfelelő szakmai vizsgatárgy.
(2) Az érettségi vizsgán magasabb követelményeket kell teljesíteni annak, aki felsőoktatási intézménybe jelentkezik. A szakmai vizsgatárgyból tett érettségi vizsga magasabb követelményekkel teljesített vizsgának minősül.
(3) A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga.
(4) Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat végzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat igazolása nélkül is lehet érettségi vizsgára jelentkezni. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.
AUTONUMLGL 21. § (1) Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, továbbá munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.
(2) A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzésével középiskolai végzettség szerezhető.
AUTONUMLGL 22. § (1) A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után szakmai vizsgát tehet.
(2) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói jogviszony megszűnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga letételének lehetőségéről, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.
AUTONUMLGL 23. § Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága Magyarország címerét tartalmazó körbélyegzőt használ.
AUTONUMLGL 24. § Az alapfokú művészeti iskolában művészeti alapvizsgát kell szervezni, és művészeti záróvizsga is szervezhető. Az e §-ban szabályozott vizsgákon központilag meghatározott vizsgatárgyakból, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint, az iskola által kidolgozott követelmények alapján kell vizsgát tenni.
AUTONUMLGL 25. § (1) A köznevelés intézményei:
a) óvoda;
b) általános iskola;
c) gimnázium;
d) szakközépiskola (a továbbiakban a c)-d) pont alattiak együtt: középiskola);
e) szakiskola (a továbbiakban a d)-e) pont alattiak együtt: szakképző iskola; a továbbiakban a c)-e) pont alattiak együtt: középfokú iskola);
f) alapfokú művészeti iskola (a továbbiakban a b)-f) pont alattiak együtt: iskola);
g) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény;
h) kollégium,
i) gyakorlóintézmény (a továbbiakban: az a)-i) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény).
j) pedagógiai szakszolgálati intézmény,
k) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.
(3) Köznevelési intézmény nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel (a továbbiakban: többcélú intézmény) e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával vonható össze.
AUTONUMLGL 26. § (1) Az oktatásért felelős miniszter a 20-22. §-ban meghatározottakon kívül más köznevelési intézményt is alapíthat, alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési törvény előírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program alapján nevelő és oktató általános iskola, középfokú iskola és olyan középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a köznevelési intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie.
(2) A 25. § (1) bekezdés b)-e) és g) pontjában felsorolt iskolák - külön jogszabályban meghatározottak szerint - elláthatják a sportiskola feladatait is.
III. Fejezet
Az egyes köznevelési intézmények
7. Az óvoda
AUTONUMLGL 27. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosban, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
(2) Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez, iskolára történő felkészítéséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, melynek részletes szabályozása az Óvodai nevelés országos alapprogramjában történik
(3) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában köteles óvodai foglalkozáson részt venni. A jegyző a szülő kérelmére és a védőnő javaslatára a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.
(4) A gyermek három éves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti.
(5) Az óvodai nevelés 5. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magában foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges időt is.
8. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai
AUTONUMLGL 28. § (1) A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, érettségi vizsgára, szakmai vizsgára (a továbbiakban együtt: vizsga), művészeti alapvizsgára történő felkészítése az iskola feladata.
(2) A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti.
(3) Az iskolai évfolyamok számozása – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően
a) a kilencedik évfolyamot megelőző Hídprogram keretében szervezett évfolyamnak H/I, H/II,
b) a nyelvi előkészítő képzés és a két tanítási nyelvű képzés előkészítő évfolyamának 9/Ny
az elnevezése.
(5) A szakiskolában az évfolyamok számozása: SZ/1, SZ/2, SZ/3.
AUTONUMLGL 29. § A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
AUTONUMLGL 30. § Az iskola művészetek, sport, idegennyelv vagy más területen emelt szintű nevelés-oktatást is biztosíthat, amely a Nat-ban és a kerettantervekben foglalt emelt szintű követelményeknek megfelel.
AUTONUMLGL 31. § A köznevelési intézmények az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a köznevelésben, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló OGY határozat alapján a 9-10-11. évfolyamok valamelyikén szervezik meg a határon túli kirándulásokat. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja. A költségvetési támogatás elbírálásakor előnyt élveznek a külhoni iskolával dokumentált cserekapcsolatban álló hazai iskolák.
9. Az általános iskola
AUTONUMLGL 32. § (1) Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik.
(2) Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra.
AUTONUMLGL 33. § (1) A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, munkába állásra felkészítő nevelés-oktatás folyik (a továbbiakban: középiskolai nevelés-oktatás).
(2) A gimnáziumnak négy évfolyama van és a – (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kilencedik évfolyammal kezdődik.
(3) A tehetséggondozás speciális feladatának ellátására, amennyiben az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel, a kormány általános hatáskörű területi szervének alapítása vagy engedélye alapján a gimnázium működhet hat vagy nyolc évfolyammal is, ahol a nevelés-oktatás a hetedik, vagy az ötödik évfolyamon kezdődik.
(4) Új hat vagy nyolc évfolyamos gimnázium akkor alapítható, ha már az alapításkor teljesíti a pedagógusokkal szemben támasztott külön jogszabályban rögzített feltételeket. Amennyiben a fenntartó már működő gimnáziumot kíván hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziummá átalakítani, akkor három évre visszamenőleg már teljesíteni kell a jelentkezők és a felvehetők arányára vonatkozó, a külön jogszabályban foglalt feltételeket.
(5) A hat vagy nyolc évfolyamos gimnázium működéséhez további feltételeket felmenő rendszerben a külön jogszabályban foglaltak szerint kell teljesíteni.
(6) A külön jogszabályban foglalt feltételeknek történő megfelelést a megyei, fővárosi kormányhivatalok ellenőrzik. A feltételeket nem teljesítő intézményekben a nyelvi előkészítő évfolyam vagy a két tanítási nyelven folyó oktatás felmenő rendszerben megszűnik.
AUTONUMLGL 34. § (1) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a negyedik évfolyamot követő egy évben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakközépiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.
(2) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.
(3) A kilencedik évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg, feltéve hogy a szakközépiskola a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.
(4) A 9-12. évfolyamon az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.
(5) Művészeti szakközépiskolák tehetséggondozás keretében külön program szerint folytatják a felkészítést, amely során a szakképzés és az iskolai nevelés-oktatás szakasza követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás).
(6) Párhuzamos oktatás esetén a tanuló az iskolai nevelés-oktatás szakasza és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti.
AUTONUMLGL 35. § (1) A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – első, második és harmadik, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van.
(2) A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben, tangazdaságban is meg lehet szervezni.
(3) A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg.
(4) Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) a nevelő és oktató munka – kerettanterv szerint – az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól kezdődhet,
b) párhuzamos oktatás is folyhat,c) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az iskolai nevelés-oktatás szakasza és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti.
(5) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola
a) speciális szakiskolaként működhet, ha a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.
b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.
(6) A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.
(7) Alapfokú végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele:
a) a 16. életév betöltése és
b) a szakiskolában szervezett Hídprogram szerinti tanév teljesítése.
(8) A szakképző iskolában folytatott gyakorlati képzésre és a tanulószerződésre vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésről szóló törvény határozza meg.
13. Hídprogramok
AUTONUMLGL 36. § (1) A Hídprogramok az e törvényben meghatározottak szerint segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.
(2) A tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytathatja. A Híd I. programban nyújtott képzés pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat, felkészít tanulási módszerek elsajátításra, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges készségeket.
(3) Ha az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanköteles tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott képzés tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben részszakképesítés megszerzésére készít fel.
(4) A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tehet, amely záróvizsgának minősül.
(5) A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít.
(6) Aki a Híd I. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, folytathatja tanulmányait a Híd II. programban. Az a tanköteles korú tanuló, aki a Híd II. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, tankötelezettségét a Híd II. program megismétlésével teljesítheti.
(7) A Hídprogram keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni.
(8) A Hídprogramban folytatott képzéshez az oktatásért felelős miniszter pedagógiai rendszereket (oktatási programokat) ad ki.
AUTONUMLGL 37. § (1) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a kizárólag fogyatékos gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe.
(2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben a harmadik életévét betölti, fejlesztő oktatásban vesz részt. A fejlesztő oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény szervezi egyéni vagy csoportos formában
a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,
b) otthoni ellátás keretében,
c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.
(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő oktatást a tanév rendjéhez igazodóan, a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát. Megszervezésekor az e törvény 6. §-ában, 8-9. §-ában, 25-29. §-ában, 31. §-ában, 46. §-ában, 48. §-ában, 50. §-ában, 52-53. §-ában, 66-67. §-ában, 69-73. §-ában, 78. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni.
(4) A fejlesztő oktatásban rehabilitációs pedagógiai programot és annak alapján egyéni fejlesztési terveket készítenek. A rehabilitációs pedagógiai program bevezetésére a pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A fejlesztő oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő oktatásban a tanulókat a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.
(6) Ha a tanuló – a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető
a) otthoni ellátás keretében,
b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.
AUTONUMLGL 38. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek:
a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet;
b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő felkészítéshez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök;
c) a szakértői bizottság által meghatározott fejlesztő feladatok.
(2) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése a megyei, fővárosi kormányhivatal feladata.
15. Az alapfokú művészeti iskola
AUTONUMLGL 39. § (1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kiegészítse az általános és középfokú iskolában folyó művészeti nevelést, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészeti iskolában a tankötelezettség nem teljesíthető.
(2) Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, táncművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.
(3) A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján az alapfokú művészeti iskola határozza meg.
AUTONUMLGL 40. § (1) A kollégium biztosítja feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához, amennyiben erre
a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz,
b) testi-lelki egészségüket veszélyeztető, tanulásukat akadályozó otthoni körülmények miatt
van szükség.
(2) A kollégium feladata különösen a tanuló
a) humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak, beilleszkedésének segítése,
b) sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása,
c) öntevékenységének, együttműködési készségének, önállósságának, felelősségtudatának fejlesztése,
d) pályaválasztásához, közfokú iskola kollégiuma esetén a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése.
(3) A kollégiumi nevelés és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás).
(4) A kollégiumi ellátás tízéves kortól – a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók esetében az óvodai nevelés kezdetétől – vehető igénybe.
(5) A kollégium - jogszabályban meghatározottak szerint - szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen.
(6) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik.
(7) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelező, és csak a házirendben meghatározott esetben korlátozható. A hazautazás korlátozása nem lehet fegyelmezési eszköz.
17. Gyakorló köznevelési intézmény
AUTONUMLGL 41. § (1) A gyakorló köznevelési intézmény a pedagógus-képzés, -továbbképzés feladataiban közreműködő gyakorló óvoda, gyakorló iskola, gyakorló kollégium, amelyek köznevelési és felsőoktatási feladatot is ellátnak, így kapcsolatot teremtenek a köznevelési és a felsőoktatás között.
(2) A gyakorló köznevelési intézményekben a pedagógusjelöltek szakmai munkáját vezetőtanár irányítja. Vezetőtanár csak Pedagógus III. (mesterpedagógus) fokozattal rendelkező pedagógus lehet.
AUTONUMLGL 42. § (1) E törvénynek a köznevelési intézmények működésére, a pedagógusok alkalmazására és foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira és kedvezményeire vonatkozó rendelkezéseit a gyermek gyógyüdülőkben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben, gyermekotthonokban, a büntetés-végrehajtási intézményekben folytatott nevelő és oktató munka esetén is alkalmazni kell. Ezekben az intézményekben a nevelés és oktatás a körülményekhez igazodó pedagógiai program szerint folyhat, és a tanév rendjére vonatkozó előírásoktól el lehet térni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézményekben folyó nevelő és oktató munka során - a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszait, követelményrendszerét, az állami vizsgák rendszerét meghatározó rendelkezések kivételével - e törvény rendelkezéseitől el lehet térni.
AUTONUMLGL 43. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.
(2) Pedagógiai szakszolgálat
a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;
b) fejlesztő oktatás;
c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;
d) a nevelési tanácsadás;
e) a logopédiai ellátás;
f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;
g) a konduktív pedagógiai ellátás;
h) a gyógytestnevelés;
i) iskolapszichológiai ellátás;
j) kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
AUTONUMLGL 44. § (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása.
(2) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell
a) a sajátos nevelési igény vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar tényét megállapítani,
b) fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra,
c) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.
(3) A nevelési tanácsadás feladata beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló szakértői véleményben foglaltak szerinti fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvodában, iskolában folyó fejlesztő foglalkozás szakvéleményben foglaltaknak megfelelő folytatásának ellenőrzése. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, továbbá támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai ellátás feladatait is.
(4) A logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok, különösen a dyslexia javítása.
(5) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás – amely a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető – feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.
(6) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.
(7) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógytestnevelésre utalja.
(8) Az iskolapszichológiai ellátás feladata feltárni, megelőzni, csökkenteni a gyermek, tanuló kapcsolattartási, eredménytelenségi, teljesítménycsökkenési problémáit, segítséget nyújtani az iskolában kialakuló konfliktushelyzetek, az iskolai erőszak kezeléséhez.
(9) A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében kell feltárni a kiemelt tehetség tényét és javaslatot tenni az egyénre szabott fejlesztés módjára, helyére, elősegíteni a tehetség kibontakoztatását.
AUTONUMLGL 45. § A pedagógiai szakszolgálatok létszámát és működését, feladatainak ellátására vonatkozó részletes rendelkezéseket jogszabály határozza meg.
AUTONUMLGL 46. § (1) A köznevelési intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.
(2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét;
b) a szaktanácsadás, amelynek feladata a nevelési-oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése, tantárgygondozás, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai, az iskolai és kollégiumi helyi pedagógiai program készítésében való közreműködés;
c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és a nevelés-oktatást segítő dokumentumok gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása;
d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás, melynek feladata a nevelési-oktatási feladatellátással kapcsolatos közgazdasági, jogi információk közvetítése;
e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése;
f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása;
g) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügy-igazgatási, közgazdasági, jogi információk közvetítésével.
(3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett
a) az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében, továbbá
b) az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményfenntartók által fenntartott pedagógiai intézetben
nyújtható.
(4) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások az oktatásért felelős miniszter szakmai irányítása mellett láthatók el. Az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelés-oktatást, diákotthoni nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, továbbá azokat, amelyek helyi szinten nem szervezhetők meg hatékonyan vagy az ágazati irányítás feladatait segítik.
(5) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény nyújtja.
AUTONUMLGL 47. § (1) A többcélú intézmény lehet
a) egységes óvoda-bölcsőde,
b) egységes iskola vagy összetett iskola,
c) közös igazgatású köznevelési intézmény,
d) általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK),
e) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény,
f) egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény.
(2) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak.
(3) Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény. Az egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait iskolatípus szerint elkülönülő, de egymással összehangolt tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. Az összetett iskola a különböző típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg. Tizenkét évfolyammal működhet az általános iskola és a gimnázium, az általános iskola és a szakközépiskola vagy az általános iskola és gimnázium, valamint szakközépiskola feladatait is ellátó egységes középiskola.
(4) A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú nevelési-oktatási intézmények feladatait látja el. A közös igazgatású köznevelési intézményben egységes vagy összetett iskola feladatait ellátó és egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó intézményegység is működhet. A közös igazgatású köznevelési intézményben a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet ellátó intézményegység is működhet.
(5) Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység:
a) a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a múzeum, a sport,
b) minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátás, amely gyermekek, valamint tanköteles tanulók számára nyújtható.
(6) Az általános művelődési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében nevelési-oktatási intézményi feladatot, továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyet ellát. Az általános művelődési központban egységes vagy összetett iskola feladatait, egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó, továbbá a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet ellátó intézményegység is működhet.
(7) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény – céljaival összhangban – a szakértői bizottsági feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat. Elláthatja továbbá
a) a családsegítő szolgálat feladatait,
b) az iskola-egészségügyi ellátás feladatait, továbbá
c) az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai vagy középiskolai feladatot ellátó intézményegységnek kell működnie.
(8) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben ellátott feladatokra külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni.
(9) Ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai és bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez. Az egységes óvoda-bölcsőde minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek felvételi kérelmét teljesíteni köteles. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.
AUTONUMLGL 48. § (1) A többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ), és tagintézményenként indokolt esetben eltérő helyi tantervet, házirendet, az általános művelődési központban egy pedagógiai-művelődési programot kell készíteni.
(2) A közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló - igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában.
(3) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban - az érdekeltek egyhangú döntése alapján - egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő intézményi szülői szervezet (közösség), az általános művelődési központban ÁMK szülői szervezet (közösség); intézményi diákönkormányzat, az általános művelődési központban ÁMK diákönkormányzat; intézményi szék, az általános művelődési központban ÁMK szék, vagy intézményegységenként működő szülők óvodai, iskolai, kollégiumi szervezete (közössége); iskolai, kollégiumi diákönkormányzat; óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék hozható létre.
AUTONUMLGL 49. § A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban a nem köznevelési szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására, az ilyen feladatot ellátó intézményegység létesítésére, tevékenységének engedélyezésére a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános művelődési központ létrehozásakor és működésekor 18. §-ának (7)-(8) bekezdésében, 37-38. §-ában, 40. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 54. §-ában, valamint 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat valamennyi intézményegység tekintetében alkalmazni kell.
IV. Fejezet
A köznevelési rendszer intézményeinek működése
AUTONUMLGL 50. § (1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkező jogi személy, amely a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.
(2) A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes, a megyei, fővárosi kormányhivatalnál kell teljesíteni.
(3) A nyilvántartásba vétellel összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli. A nyilvántartásban szereplő adatok közhitelesek. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – nyolc napon belül be kell jelenteni. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők.
(4) A nyilvántartásba vétel jogszabálysértés esetén tagadható meg. A nyilvántartásba vételre irányuló eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. A megyei, fővárosi kormányhivatal egyszeri alkalommal, legfeljebb húsznapos határidővel hiánypótlási felhívást bocsáthat ki.
(5) A nyilvántartás tartalmazza
a) a köznevelési intézmény
aa) létesítő és módosító alapító okiratának keltét,
ab) nevét, alapfeladatának, költségvetési szerv esetében alaptevékenységének jogszabály szerinti megnevezését és valamennyi feladat-ellátási helyét,
ac) képviseletére jogosult személy nevét,
ad) adószámát,
ae) valamennyi pénzforgalmi számlaszámát,
b) a nyilvántartásba vétel, létesítés napját,
c) a fenntartó képviseletére jogosult személy nevét,
d) jogutódlásával, átalakulással, fenntartóváltással, fenntartó-változással, intézményi átszervezéssel kapcsolatos alapítói, fenntartói határozatok számát és a döntést tartalmazó határozatokat.
e) a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját.
(6) A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza az
a) az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét,
b) az intézmény - külön jogszabályban meghatározott - hivatalos nevét,
c) az intézmény típusát,
d) az intézmény feladat-ellátási helyét,
da) székhelyét,
db) tagintézményét,
dc) telephelyét,
e) alapfeladatának, költségvetési szerv esetében alaptevékenységének jogszabály szerinti megnevezését,
f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat-ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot,
g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat,
j) a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát,
k) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.
AUTONUMLGL 51. § (1) Ha a köznevelési intézmény székhelye megváltozik, a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni, feltéve hogy a megyei, fővárosi kormányhivatal illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a köznevelési intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.
(2) A nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozat alapján a köznevelési intézmény képviselője köteles nyolc napon belül megkérni az intézmény adószámát és pénzforgalmi számlát nyitni.
(3) A köznevelési intézményt törölni kell a nyilvántartásból, ha
a) az intézmény fenntartója az intézmény megszüntetéséről határozott,
b) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
c) az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói tevékenységet,
d) megszűnik a fenntartónak a köznevelés-szolgáltatás szervezési joga, vagy e jogának gyakorlásával felhagy,
e) a fenntartó bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a fenntartói jog - az e törvényben meghatározottak szerint - új fenntartóra száll át,
f) a fenntartó egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem működteti,
g) a megyei, fővárosi kormányhivatal hatósági ellenőrzési jogkörében megállapított súlyos és ismételt vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt a nyilvántartásból való törlését elrendeli.
(4) A megszűnt intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal az intézmény telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal bevonásával gondoskodik a gyermekek, tanulók elhelyezéséről.
(5) E § alkalmazásában súlyos jogszabálysértés, ha
a) a köznevelési intézmény köztartozása meghaladja az intézmény éves költségvetésének felét és azt fenntartó egy hónapon belül nem fizeti ki, vagy részletfizetés kérése esetén nem fizetés miatt a fennálló tartozás egy összegben esedékessé válik,
b) a köznevelési intézménynek hat hónapot meghaladó lejárt tartozása van és a fenntartó nem tett intézkedéseket ennek rendezése érdekében,
c) a köznevelési intézmény a hatósági ellenőrzés keretében megállapított jogszabálysértést az első felszólítást és a felügyeleti bírság kiszabását követően sem szünteti meg a határozatban megállapított határidőn belül,
d) a fenntartó neki felróható okból február utolsó munkanapjáig nem hagyja jóvá a köznevelési intézmény éves költségvetését, vagy a jóváhagyott költségvetés nem fedezi a köznevelési intézmény alapító okiratában, a fenntartó által jóváhagyott szabályzatokban foglalt feladatok ellátását,
e) a köznevelési intézményben folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.
(6) Szakmai jogszabálysértés, ha az intézmény működése a Nat, a rá érvényes kerettanterv, az érettségi vizsgaszabályzat rendelkezéseit sérti.
AUTONUMLGL 52. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a nevelési-oktatási intézmény törléséről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.
AUTONUMLGL 53. § (1) A köznevelési intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. A köznevelési intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik
a) állandó saját székhellyel, telephely esetén állandó telephellyel, a feladatellátáshoz szükséges helyiségekkel,
b) állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá
c) a jogszabályban meghatározott eszközökkel, dokumentumokkal, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel.
(2) Állandó saját székhellyel, telephellyel akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek - ...§-ban meghatározott kivétellel - határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha az alapfeladatának, költségvetési szerv esetében alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. Többcélú intézmény esetén az állandó saját alkalmazotti létszám meglétét szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységenként kell vizsgálni. A köznevelési intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A köznevelési intézmények fenntartási és működési költségeit a minden év februárjának utolsó munkanapjáig jóváhagyott költségvetésben kell előirányozni.
(3) A köznevelési intézmény - ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását -, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget - ha azt a köznevelési intézmény alapfeladatainak ellátásához, vagy a tevékenységben részt vevő tanulók díjazására használják fel - a köznevelési intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt az intézménytől nem lehet elvonni.
AUTONUMLGL 54. § (1) Ha a köznevelési intézményt nem állami szerv alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges.
(2) Az engedély akkor adható ki, ha a köznevelési intézmény a 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel és a megyei köznevelés-fejlesztési tervbe felvehető.
(3) Újonnan induló képzés esetében a 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerinti működéshez szükséges feltételeket - az iskolatípusnak megfelelő, adott évben nem induló évfolyamok, osztályok, csoportok vonatkozásában - felmenő rendszerben, fokozatosan elégséges megteremteni. A feltételek fokozatos megteremtését a megyei, fővárosi kormányhivatal törvényességi ellenőrzés keretében évente vizsgálja. Amennyiben ennek keretében megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdés szerinti ütemtervben vállalt feltételek nem teljesülnek, a működési engedély visszavonásra kerül.
(4) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a köznevelési intézmény alapító okiratát,
b) nevelési-oktatási intézmény esetében pedagógiai programját, egyéb köznevelési intézmény esetében a középtávú és egyéves munkatervét, továbbá
c) azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a köznevelési intézmény feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.
(5) Újonnan induló képzés esetében a kérelemhez csatolni kell a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésének külön jogszabályban meghatározott ütemtervét. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott adattartalommal nyújthatók be.
AUTONUMLGL 55. § (1) Az engedély kiadásáról a megyei, fővárosi kormányhivatal dönt. A megyei, fővárosi kormányhivatal a 87. § (4) bekezdés b) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. A szakértői véleményt nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében köznevelési szakértő, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény esetében az Oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézmény adja ki.
(2) A megyei, fővárosi kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény
a) pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg;
b) nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
c) újonnan induló képzés esetében a feltételek megteremtésének ütemtervében foglaltak nem megalapozottak, a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.
(3) Pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény esetében a megyei, fővárosi kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha
a) nem rendelkezik - az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
b) munkaterve a külön jogszabályban foglaltaknak és az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézmény szakmai irányelvében foglaltaknak nem felel meg.
(4) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, a 3. mellékletben meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, újonnan induló képzés esetében felmenő rendszerben, fokozatosan megteremti.
(5) A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított.
(6) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni. A megyei, fővárosi kormányhivatalnak a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a székhely szerinti működést engedélyező szerv intézkedik.
AUTONUMLGL 56. § Ha a köznevelési intézmény tevékenysége vagy székhelye megváltozik, a működési engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.
AUTONUMLGL 57. § (1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
(2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik.
(3) A nevelési-oktatási intézményekben az alapfeladatának, költségvetési szerv esetében alaptevékenység ellátásához szükséges vezetők, pedagógusok, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak létszámát a 6. melléklet határozza meg és az intézmény egyedi sajátosságainak figyelembevételével a megyei, fővárosi kormányhivatal engedélyezi.
(4) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
AUTONUMLGL 58. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
(2) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét a köznevelési intézmény vezetője készíti el, nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.
(3) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és - intézményegységenként külön-külön - az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.
(4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a köznevelési intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező a köznevelési intézmény területén tartózkodó szülőknek, továbbá a köznevelési intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. Az SZMSZ e rendelkezéseit hozzáférhetővé kell tenni oly módon, hogy azokat bárki megismerhesse.
AUTONUMLGL 59. § (1) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.
(2) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.
(3) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást.
(4) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.
(5) A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület a fenntartó, az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék vagy ennek hiányában az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, a tanulók és a szülők véleményének kikérése után fogadja el.
AUTONUMLGL 60. § Az SZMSZ-t, a házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak papír alapon vagy elektronikusan át kell adni.
AUTONUMLGL 61. § A köznevelési intézmény tantermeiben, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá az állami, települési önkormányzati fenntartású intézmények körbélyegzőjén Magyarország címerét el kell helyezni, más intézmények körbélyegzőjén el lehet helyezni.
AUTONUMLGL 62. § Az iskola sportlétesítményeit akkor engedheti át más használatába, ha az nem veszélyezteti a mindennapos testmozgás megvalósítását.
AUTONUMLGL 63. § (1) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt.
(2) A nevelési-oktatási intézmény - a jogszabályban meghatározottak szerint - kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget.
AUTONUMLGL 64. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában és az iskolában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.
(2) A pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(3) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
AUTONUMLGL 65. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ.
(2) Az iskola pedagógiai programot, annak részeként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít.
(3) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába.
(4) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ.
(5) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési programnak biztosítania kell a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását.
AUTONUMLGL 66. § A helyi tanterv a tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatja a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épülő projektoktatással.
AUTONUMLGL 67. § Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza:
a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,
f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,
g) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket.
AUTONUMLGL 68. § Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
a) az iskola nevelési tervét, ennek keretén belül
aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,
ab) az intézmény tartalmi munkájának sajátosságait,
ac) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
ae) a pedagógusok helyi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, osztályfőnök feladatait,
af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
ag) a tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendjét az intézményi döntési folyamatban,
ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,
ai) a szóbeli és az alkalmassági vizsga szabályait,
aj) a felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének – az e törvényben foglalt előírások keretein túli – sorrendjére vonatkozó helyi szabályokat,
ak) a felvétel és az átvétel – e törvény keretei közötti – helyi szabályait,
al) a Nat-ban meghatározott nevelési feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait;
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve az emelt szintű oktatásra vonatkozó és a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás kerettantervét is,
bb) a kerettantervben meghatározott kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének kilencven százalékán felül elsajátítandó tananyagot és az ennek keretében kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,
bc) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül történő választás szabályait,
bd) a tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének módját, a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályait,
be) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,
bf) a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,
bg) a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, a mindennapos testmozgás megvalósításának módját,
bh) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
bi) gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
bj) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket,
c) szakképző iskola esetén a szakmai programot.
AUTONUMLGL 69. § (1) Ha az általános iskolában a Nat szerinti művészetek műveltségi területen emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon.
(2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja az (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza:
a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél- és feladatrendszerét,
b) az iskola helyi tantervén belül
ba) az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit,
bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit.
AUTONUMLGL 70. § Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, biztosítania kell a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, ennek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzítenie kell.
AUTONUMLGL 71. § (1) A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját.
(2) A kollégium pedagógiai programja tartalmazza:
a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit,
c) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit,
d) nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait,
e) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét,
f) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit,
g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet,
h) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét,
i) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit,
j) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
k) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket.
AUTONUMLGL 72. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja tartalmazza a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is;
b) iskolai nevelés-oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is.
(2) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelés-oktatása esetében a helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.
AUTONUMLGL 73. § Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.
AUTONUMLGL 74. § (1) Az iskolában a nevelés-oktatást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az iskolai alapfeladatok ellátásával, csoportbontásokkal és egyéni foglalkozásokkal kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás).
(2) A nappali rendszerű iskolai oktatás esetén az iskola helyi tantervében szereplő kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát meg kell tartani.
(3) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.
AUTONUMLGL 75. § A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat.
AUTONUMLGL 76. § (1) Az iskolában a nevelés-oktatás a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai, egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében folyik.
(2) A tanuló heti kötelező óraszámát, ezen belül a választható tanórai foglalkozás heti időkeretét az 5. melléklet határozza meg.
(3) Az iskola a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti óraszáma különbözetét választható tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható.
(4) A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét az 5. melléklet határozza meg.
AUTONUMLGL 77. § Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra az 5. melléklet eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást és az osztályok számára eltérő óraszámot határoz meg, a magasabb évfolyamra megállapított óraszámokat kell alkalmazni.
AUTONUMLGL 78. § (1) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről.
(2) Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testmozgásához szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam működik, az iskolai sportkör működését.
(3) A mindennapos testmozgás heti öt testnevelés óra keretében valósul meg, amelyből legfeljebb heti két óra kiváltható a következő tevékenységek valamelyikével;
a) játékos, egészségfejlesztő testmozgással,
b) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formák, műveltségterületi oktatással,
c) iskolai sportkörrel,
d) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel.
(4) A játékos, egészségfejlesztő testmozgás időtartama legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani.
(5) Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként - (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti.
AUTONUMLGL 79. § (1) A kollégium felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez kollégiumi csoportonként heti 38 órás keretben. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni.
(2) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló a 83. § (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez.
(3) A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában vagy nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A hazautazás tanítási évben - beleértve az évközi szünetek idejét is - nem lehet kötelező.
AUTONUMLGL 80. § (1) Az alapfokú művészetoktatásban heti 6 óra vehető igénybe térítési díj mellett.
(2) Az alapfokú művészeti iskolában és a művészeti szakközépiskolában a főtárgy elméleti és gyakorlati oktatása, valamint a konzultációs tanórai foglalkozás egyéni foglalkozás keretében is folyhat. Az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában - az előképző kivételével - a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában - jogszabályban meghatározott időtartamban - legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított; az egyéni foglalkozást az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a hangszeres és énekes főtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére egy-három fős foglalkozást kell biztosítani.
(3) Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási időbeosztást - a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - az iskola állapítja meg.
AUTONUMLGL 81. § Az időkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelező és nem kötelező, valamint az egyéb foglalkozások között szabadon átcsoportosítható.
AUTONUMLGL 82. § A beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - átlag - heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.
AUTONUMLGL 83. § (1) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnaptanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.
(2) Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek - a szombat igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele - egy vagy több összefüggő tanítási szünetként - a tanítási félév során biztosítható.
(3) A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló az 5. melléklet szerinti heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.
(4) A tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak szerint - a tanítási évben legalább három alkalommal, két esetben legkevesebb hat, egy esetben legkevesebb négy összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.
AUTONUMLGL 84. § (1) A szakképző iskolában tanuló heti kötelező óraszáma terhére tanulónként heti öt órában egy-három fős foglalkozást kell szervezni, ha az iskola zeneművészeti vagy artista szakmai vizsgára készít fel,
(2) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti óraszáma különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, továbbá az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló egy-három fős foglalkozásokat.
(5) Az alapfokú művészeti iskolákban az (1)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészeti iskolában az adott művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, továbbá tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető.
82. § Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.
AUTONUMLGL 85. § Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,
a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó egyidejű értesítése mellett,
b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a megyei, fővárosi kormányhivatal vezetőjének egyidejű értesítése mellett,
c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a megyei, fővárosi kormányhivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett
rendkívüli szünetet rendel el.
26. Egyházi és magánintézmények működésére és a fakultatív hit- és vallásoktatásra vonatkozó sajátos szabályok
AUTONUMLGL 86. § A megyei, fővárosi kormányhivatal elkészíti és vezeti az egyházi és magán fenntartású köznevelési intézmények jegyzékét.
AUTONUMLGL 87. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal legalább kétévente végzi az egyházi és magán fenntartású köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, melynek eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézményt a települési nemzetiségi önkormányzat tartja fenn.
(2) A megyei, fővárosi kormányhivatal a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.
(3) A megyei, fővárosi kormányhivatal a törvényességi ellenőrzés körében - megfelelő határidő biztosításával - felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a megyei, fővárosi kormányhivatal a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból.
(4) A megyei, fővárosi kormányhivatal törvényességi ellenőrzési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
AUTONUMLGL 88. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház vagy más nem állami, nem önkormányzati szerv tartja fenn:
a) nem kell alkalmazni a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének első, valamint harmadik-hatodik mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá a (4) bekezdésének első mondatát; a gyermekek napközbeni felügyeletének ellátására vonatkozó rendelkezéseket; a vezetői kiválasztásra vonatkozó rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését; az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó 3. mellékletet, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével;
b) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony fenntartása - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli megállapodásban - a 74-75. §-ától el lehet térni,
c) a kollégiumi ellátásért csak az önköltséget meg nem haladó mértékű díjat szedhet
d) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást,
e) a nevelési-oktatási intézmény – a fenntartó és az oktatásért felelős miniszter között létrejött írásbeli szerződés (a továbbiakban: köznevelési szerződés) keretei között - részt vehet az e törvényben meghatározott köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában.
(2) A köznevelési szerződés keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára térítésmentessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek az állami, önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak, és nem lehet alkalmazni a b) pontban foglaltakat.
(3) A köznevelési szerződés az alábbiakat tartalmazza:
a) a nevelési és oktatási feladatokat;
b) a felvehető gyermekek, tanulók számát;
c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai nevelés-oktatással összefüggő feladatokban való részvételt,
d) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére térítésmentessé válnak, továbbá amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe.
(4) A köznevelési szerződés érvényességi ideje öt év, amelyet ismételten meg lehet hosszabbítani.
(5) Az egyházi és magánintézmények fenntartóival kötött köznevelési szerződés megkötéséhez ki kell kérni az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal és települési önkormányzat véleményét.
AUTONUMLGL 89. § Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn:
a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja,
b) a pedagógusok és egyéb munkavállalók alkalmazása során világnézeti és hitéleti szempontokat érvényesíthet, alkalmazási feltételként írhat elő,
c) az intézményvezető-helyettesek megbízása során a fenntartó egyetértési jogot gyakorol,
d) a fenntartó egyház az iskola számára előírhatja valamely – az oktatásért felelős miniszter által kiadott – kerettanterv választását és meghatározhatja az intézményben használható tankönyveket, taneszközöket,
e) pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket, helyi tantervébe a fenntartó egyház tanításának megfelelő tartalmú hitoktatást építhet be,
f) korlátozhatja, kizárhatja az 19. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jog gyakorlását,
g) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő,
h) a g) pont szerint meghatározott kötelességek megszegése, elmulasztása miatt a gyermek, tanuló és a pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható,
i) ha az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, az állami, önkormányzati intézményekre megállapított pedagógus létszámon felül alkalmazott hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie,
j) az i) pont szerinti hitoktató, hittantanár munkabérét - az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően - az állam biztosítja,
k) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
AUTONUMLGL 90. § (1) Ha az egyház a Kormánnyal a köznevelési feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal részére megküldött egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. Az egyoldalú nyilatkozat alapján a fővárosi, megyei kormányhivatal az egyházi fenntartású intézményt felveszi a fővárosi, megyei fejlesztési tervbe. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére a Magyarország és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján jogosult.
(2) A nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a nevelési és oktatási feladatokat;
b) a felvehető gyermekek, tanulók számát;
c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai nevelés-oktatással összefüggő feladatokban való részvételt,
d) azt az időszakot, amelyre a feladatellátásban való részvételt vállalta.
(3) A köznevelési szerződésre és az egyoldalú nyilatkozatra egyebekben a Magyarország Polgári Törvénykönyvének a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
AUTONUMLGL 91. § (1) Ha a pedagógiai szakszolgálati intézményt vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményt nem állami szerv tartja fenn, az oktatásért felelős miniszter köthet a fenntartóval köznevelési szerződést.
(2) Ha a településen csak egy óvoda vagy általános iskola működik, akkor köteles felvenni a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező óvodai nevelésben részt venni köteles gyermekeket és tanköteles tanulókat.
AUTONUMLGL 92. § Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények tekintetében a működést engedélyező szerv ellátja az e törvény 80. §-ában, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogköröket.
AUTONUMLGL 93. § (1) Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján többlet-költségvetési támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. A fenntartó a feladatellátásért felelős megyei, fővárosi kormányhivatallal közösen meghatározza azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában - az adott feladat-ellátási helyre - meghatározott felvehető maximális gyermek, tanulói létszám huszonöt százaléka. (2) A (6) bekezdésben megállapított kötelezettség nem érinti az e törvény 65. §-ának (2) bekezdése, és 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola kötelezettségeit.
(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban vesz részt, a (6) bekezdésben meghatározottak nem érintik a nemzetiségi nevelést és oktatást, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos előnyben részesítési kötelezettséget. Az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tekintetében a (6) bekezdésben megállapított kötelezettség csak akkor érvényesíthető, ha az nem ütközik az e törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsággal.
(3) A köznevelési ágazati irányító szerv kezdeményezheti a kiegészítő hozzájárulás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelős miniszternél, ha a nevelési-oktatási intézmény a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézmény a kötelezettségének megfelelő számú jelentkező hiányában nem tudott eleget tenni.
(4) A felsőoktatási intézmények óvodái, általános iskolái - a (6) bekezdésben meghatározottak szerint - részt vesznek a kötelező felvételi feladatok ellátásában.
AUTONUMLGL 94. § A fakultatív hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés szervezése, az előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az óvoda, az iskola, a kollégium − a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből − köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.
AUTONUMLGL 95. § (1) A Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek részére köznevelési intézményt csak a honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter létesíthet és tarthat fenn. A miniszter az e törvény 102-104. §-ában meghatározott fenntartói irányítási jogosítványok gyakorlásával megbízhatja - a köznevelési intézmény létesítése, megszüntetése, tevékenységi körének megállapítása és módosítása kivételével - az ágazatához tartozó szervet, szervezetet vagy intézményt.
(2) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, hivatásos szolgálatra alkalmas, és a hivatásos szolgálatot vállalja. Ezekben az iskolákban az SZMSZ a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja.
(3) Ha a szakközépiskola, a szakiskola Magyar Honvédségnél, rendvédelmi szervekben folyó hivatásos szolgálat ellátásához szükséges munkakör betöltésére, szakképesítés megszerzésére készít fel, létesítéséhez és működése megkezdésének engedélyezéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges.
(4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,
a) a pedagógiai programban sajátos honvédelmi, rendvédelmi szempontok érvényesíthetőek, katonai szabályok és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti szabályok és tevékenység írható elő,
b) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető.
c) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, t;
d) nem kell alkalmazni az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó 3. mellékletet, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével;
e) az iskolai, kollégiumi felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető;
f) a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megállapodásban – törvény szabályaitól el lehet térni.
(5) A honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter által létesített és fenntartott intézmény finanszírozása a más állami fenntartású köznevelési intézményekkel azonos módon történik.
(6) Felhatalmazást kap
a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség, valamint
b) a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, hogy a rendvédelmi szerv
működésének sajátosságaira tekintettel - az oktatásért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben szabályozza a tanulók jogaira és kötelességeire, a pedagógusok jogaira és kötelességeire, az intézményvezető megbízására vonatkozó eltérő rendelkezéseket, a tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges egészségügyi követelményeket, pályaalkalmassági követelményeket, valamint ezek megállapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog ellátásával való megbízást.
28. Eljárási szabályok
AUTONUMLGL 96. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, a szülővel.
(2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.
(3) A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést
a) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem; továbbá
b) az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem
tekintetében.
(4) A (4) bekezdésben szabályozott eljárásban települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, más fenntartó esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el. A fegyelmi határozat elleni fellebbezési eljárásban a fenntartó köteles az országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértő véleményét kikérni.
AUTONUMLGL 97. § (1) A fenntartó a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, a döntést
a) megváltoztathatja, vagy
b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.
(2) Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet - a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével - az iskolaszék, ennek hiányában, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, vagy a bizottság
a) a kérelmet elutasítja;
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja;
c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.
(3) A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá – a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével – az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.
(5) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.
AUTONUMLGL 98. § A köznevelés rendszerében intézkedésre jogosult személy vagy szervezet - a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet (közösség) javaslatára - tizenöt napon belül, a települési önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.
AUTONUMLGL 99. § (1) Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet (közösség) a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közléstől számított harminc napon belül a bírósághoz lehet fordulni.
(2) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti döntést a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) hozta, a megyei, fővárosi kormányhivatalnál törvényességi ellenőrzést lehet kezdeményezni.
(3) A 83. § (8) bekezdésében és az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bírósági ügyekben a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.
AUTONUMLGL 100. § A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló a köznevelési ágazati irányító szervhez - a döntést követő három munkanapon belül - jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a köznevelési ágazati irányító szerv három munkanapon belül bírálja el. Eljárására e törvény 83. §-ának (5) és (7)-(9) bekezdését, valamint a 84. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.
AUTONUMLGL 101. § (1) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a (8) és (10) bekezdésben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.
(2) Az érvénytelenség megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.
(3) Érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság
a) elrendelheti
aa) a jogsértés abbahagyását és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,
ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,
ac) a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától megfosztását,
b) meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele.
(4) Az érvénytelen döntés érvényessé nyilvánítható, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.
AUTONUMLGL 102. § A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és a köznevelés információs rendszerébe adatokat köteles szolgáltatni.
AUTONUMLGL 103. § Az egyházi és magán fenntartású köznevelési intézményekben nyilván kell tartani közalkalmazotti alapnyilvántartás szerinti adatokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával.
AUTONUMLGL 104. § (1)A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárokról is nyilván tartja az alábbi adatokat:
a) neve,
b) születési helye, ideje,
c) neme,
d) lakóhelye, tartózkodási helye,
e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok,
f) oktatási azonosító számát.
(2) Nyilván kell tartani továbbá a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát és heti munkaidejének mértékét.
(3) A köznevelési intézményekben a gyermek, tanuló alábbi adatait kell nyilvántartani:
a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;
b) szülő, törvényes képviselő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;
c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok:
d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok
da) felvételivel kapcsolatos adatok,
db) azt a köznevelési közfeladatot, amelyre a jogviszony irányul,
dc) jogviszony szünetelésével kapcsolatos adatok,
dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,
de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,
df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,
dh) a többi adat az érintett hozzájárulásával.
e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:
ea) a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,
eb) a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának e és minősítése, vizsgaadatok,
ec) a képzési formával kapcsolatos adatok,
ed) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
ee) a tanuló diákigazolványának sorszáma,
ef) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok.
(4) A (2) bekezdésben foglalt adatok továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, települési önkormányzatnak, közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.
(5) A gyermek, tanuló adatai – az e törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók
a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,
b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek és fordítva,
c) az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
d) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,
e) a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,
f) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza,
g) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,
h) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,
i) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez,
j) a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.
(6) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
AUTONUMLGL 105. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.
(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.
(3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
AUTONUMLGL 106. § A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.
AUTONUMLGL 107. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet, (közösséget) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.
(2) Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani.
(3) A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
AUTONUMLGL 108. § (1) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény jogszabályban meghatározottak szerint köteles a köznevelés információs rendszerébe (a továbbiakban: KIR) adatokat szolgáltatni.
(2) A KIR – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatásért felelős miniszter felelős.
(3) A KIR-be – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles adatot szolgáltatni a jegyző, közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szerv és azok az intézményfenntartók, valamint azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában.
AUTONUMLGL 109. § (1) A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak,
a) aki óvodai jogviszonyban áll,
b) aki tanulói jogviszonyban áll,
c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,
d) akit nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,
e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak,
f) akit óraadóként foglalkoztatnak.
(2) Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet.
AUTONUMLGL 110. § (1) A 118. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: tanulói nyilvántartás) tartalmazza a gyermek, tanuló
a) nevét,
b) nemét,
c) születési helyét és idejét,
d) társadalombiztosítási azonosító jelét,
e) oktatási azonosító számát,
f) anyja nevét,
g) lakóhelyét, tartózkodási helyét,
h) állampolgárságát,
i) a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség tényét,
j) diákigazolványának számát,
k) jogviszonyának szünetelésével kapcsolatos adatokat,
l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját,
m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,
n) jogviszonyát megalapozó köznevelési közfeladatot,
o) nevelésének, oktatásának helyét,
p) képzési formájával kapcsolatos adatokat,
q) tanulmányai várható befejezésének idejét.
(2) A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
AUTONUMLGL 111. § (1) A 118. § (1) bekezdés c)-f) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) tartalmazza az alkalmazott
a) nevét,
b) születési helyét és idejét,
c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,
d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a szakvizsga adatot, PhD-vel kapcsolatos adatot,
e) munkaköre megnevezését,
f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,
g) munkavégzésének helyét.
(2) Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy nevét kell megadni.
(3) A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére.
(4) A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
V. Fejezet
A gyermekek, a tanulók
AUTONUMLGL 112. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Amennyiben a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a megyei, fővárosi kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hat éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
(3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb a huszonharmadik életévének betöltéséig. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság dönt.
(4) A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda szakvéleménye alapján az iskola igazgatója,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
dönt.
AUTONUMLGL 113. § (1) A tankötelezettség iskolába járással vagy a szülő kérelmére, indokolt esetben magántanulóként teljesíthető.
(2) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.
(3) A tankötelezettség általános iskolában, a Hídprogramban, középfokú iskolában, fejlesztő oktatásban teljesíthető.
AUTONUMLGL 114. § (1) A jegyző gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból folyamatosan adatot közöl a megye, fővárosi kormányhivatal számára, hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.
(2) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a jogszabály által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat.
(3) A megyei, fővárosi kormányhivatal az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának.
AUTONUMLGL 115. § A tanuló kötelessége, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének;
c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában;
d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait;
e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt;
f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait;
h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.
AUTONUMLGL 116. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
(2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
(3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében;
b) nemzeti, etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;
c) részére az állami és települési önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;
d) egyházi és magán nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt;
e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;
f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért;
g) az oktatási jogok biztosához forduljon.
(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.
AUTONUMLGL 117. § (1) A tanuló joga különösen, hogy
a) kollégiumi ellátásban részesüljön;
b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül;
c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit
d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;
e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;
f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek;
g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon;
h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;
i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen;
j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot;
k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában;
l) kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;
m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;
n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe;
o) választó és választható legyen a diákképviseletbe;
p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;
q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön.
(2) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség érdekeit, a közösségi jogokat.
(3) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet (közösség) vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.
(4) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk. 196-197. §) kell alkalmazni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.
(7) A (4) és (6) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.
AUTONUMLGL 118. § Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolvány a KIR-ben található adatokat tartalmazhatja, külön jogszabályban meghatározottak szerint. A diákigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását.
31. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
AUTONUMLGL 119. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
(2) A sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján.
(3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet.
(4) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.
(5) A gyermek, tanuló érdekében a megyei, fővárosi kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be (a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, továbbá a (4) bekezdés szerint a megyei, fővárosi kormányhivatal által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelési-oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola). A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.
AUTONUMLGL 120. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. A diákszervezetek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.
(2) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.
AUTONUMLGL 121. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, pedagógus végzettségű és szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A megbízás meghosszabbítható.
(2) Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyik megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot.
(3) A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját szervezetéről, működéséről, feladatairól, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, megválasztja tisztségviselőit. A diákönkormányzat vezetője csak az a tizenkettedik életévét betöltött tanuló lehet, akinek iskolai tanulmányi eredménye eléri vagy meghaladja az iskolai átlagot.
(4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével vagy házirendjével. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, továbbá módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.
(5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
(6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését.
(7) Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.
AUTONUMLGL 122. § (1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ahhoz csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.
(2) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;
c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;
d) a házirend elfogadása előtt.
(3) Az intézményi diákönkormányzat és az ÁMK diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
33. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és megszűnése
AUTONUMLGL 123. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.
(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.
(3) Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki 24. §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).
(4) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait a 3. melléklet határozza meg.
AUTONUMLGL 124. § (1) A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.
(2) A középfokú iskola és a kollégium - jogszabályban meghatározott keretek között - állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni.
(3) Nem szervezhető
a) felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam térítési díj ellenében,
b) általános iskolában felvételi vizsga
c) felvételi vizsga, ha a többcélú intézmény az általános iskolai feladatok mellett középfokú iskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat.
(4) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is.
(5) Ha az iskola felvételi vizsgát tart, a felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell letenni. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg.
AUTONUMLGL 125. § (1) Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben.
(2) A fővárosi, megyei kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák felvételi körzetét, továbbá - a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A felvételi körzetek megállapításához a fővárosi, megyei kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt önkormányzatok véleményét.
(3) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az oktatásért felelős miniszter véleményét.
(4) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt a be kell szerezni az érdekelt települési nemzetiségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.
(5) Az e §-ban foglaltakat a tagintézményként működő óvodák, iskolák tekintetében is alkalmazni kell.
AUTONUMLGL 126. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni.
(2) A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni.
AUTONUMLGL 127. § Többcélú intézményben azon tanulók, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat, a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. Ha az egységes iskola az általános iskolai feladatok mellett középfokú iskolai feladatok közül legalább kettőt ellát, a pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a közös követelmények teljesítése után milyen feltételek teljesítésével milyen kiegészítő tanulmányokat kell folytatni.
AUTONUMLGL 128. § (1) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.
(2) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a megyei, fővárosi kormányhivatal által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
AUTONUMLGL 129. § (1) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait a 3. melléklet határozza meg.
(2) A gyámhatóság kezdeményezése esetén az iskola nem tagadhatja meg az iskolaotthonos osztályba való felvételét.
AUTONUMLGL 130. § (1) A szakiskola az országos kompetenciamérés eredményeire alapozva a pedagógiai programjában határozza meg a szakképzésben való részvétel feltételeit.
(2) A szakképző iskola a felvételt szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági vagy szakmai alkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.
AUTONUMLGL 131. § A sajátos nevelési igényű tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz.
AUTONUMLGL 132. § A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt azonos feltételek esetében előnyben kell részesíteni a nemzetiségi nevelés-oktatást is folytató iskolába vagy osztályba fel vagy át kell venni.
AUTONUMLGL 133. § (1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, valamint externátusi elhelyezését.
(2) Az önálló kollégiumba való felvételről a kollégium igazgatója, a nem önálló kollégiumba való felvételről pedig a kollégiumvezető egyetértésével az iskola igazgatója dönt. A kollégiumba felvett tanulók foglalkozásra történő beosztásáról a kollégium igazgatója vagy a kollégiumvezető dönt, a kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével.
(3) A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulót, akinek gyermekotthoni elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg.
(4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés a (3) bekezdésben meghatározott esetben a tanulói jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól.
AUTONUMLGL 134. § Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;
b) a megyei, fővárosi kormányhivatal a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,
c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján.
AUTONUMLGL 135. § (1) Megszűnik a tanulói jogviszony
a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;
b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján;
c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján;
d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;
e) szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben
ea) ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
eb) ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján.
ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;
f) az alapfokú művészeti iskolában, ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és a h) pontban megjelölt esetben;
g) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján;
h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű.
(2) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
(3) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
(4) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni.
(5) Ha a többcélú intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van.
AUTONUMLGL 136. § (1) A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik
a) a 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév végén;
b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével;
c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató - a szülő, tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után - megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;
d) ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kollégiumi tagságáról írásban lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon;
e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján.
(2) A (7) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. Abban az esetben, ha a tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján került sor, a (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók.
AUTONUMLGL 137. § Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése