AUTONUMLGL 1. § (1) A pedagógus - a (3) és (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján kell értesíteni. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
(2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), gyenge (2), elégtelen (1);
b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);
c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).
(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.
(4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére - jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével - az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.
AUTONUMLGL 2. § (1) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés lebonyolítója által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
(2) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a gyakorlati képzést az iskolán kívül szervezik.
(4) A tanuló értékelésekor, minősítésekor az (1) és (3) bekezdésben meghatározottakat - az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, az osztályzat megjelölést.
(5) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés lebonyolítója állapítja meg és a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha az iskola modulzáró vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatait és a modulzáró vizsga eredménye alapján kell megállapítani.
AUTONUMLGL 3. § (1) Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.
(2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
(3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.
(4) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.
AUTONUMLGL 4. § (1) A tanuló, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, szakértői vélemény alapján kislétszámú fejlesztő pedagógiai osztályban kezdheti meg az általános iskolai tanulmányait, amennyiben az adott év augusztus 31. napjáig a hetedik életévét betölti, de még nem iskolaérett. Az előkészítő osztály célja és feladata, hogy a gyermek egy év alatt behozza lemaradását, és elérje az iskolaérettséget.
(2) A kislétszámú osztályban elvégzett évfolyam végén a szakértői bizottság hoz döntést a tanuló továbbhaladásáról. A kislétszámú osztályban elvégzett első évfolyam sikeres teljesítése után a tanuló a második évfolyamon, normál létszámú osztályban folytathatja a tanulmányait vagy kislétszámú osztályban ismételheti meg az első évfolyamot.
AUTONUMLGL 5. § Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.
AUTONUMLGL 6. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
(2) Az alapfokú művészeti iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki - jogszabályban meghatározottak szerint szervezett - művészeti alapvizsgát tett.
(3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
AUTONUMLGL 7. § (1) Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi - az 5. mellékletben meghatározott időkeret terhére - lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.
(2) Nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.
AUTONUMLGL 8. § Az iskola igazgatója a szülő kérésére engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évről nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.
AUTONUMLGL 9. § (1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat.
(2) Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye szükséges.
(3) Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és meg kell őrizni.
(4) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - központi nyilvántartást kell vezetni.
AUTONUMLGL 10. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell.
(2) Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot.
AUTONUMLGL 11. § (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
(2) A fegyelmi büntetés lehet
a) megrovás;
b) szigorú megrovás;
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása;
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;
f) kizárás az iskolából.
(3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bekezdés e)-f) pontjában és az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Amennyiben a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a megyei, fővárosi kormányhivatal köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
(4) A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területi gazdasági kamarát.
(5) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért
a) megrovás;
b) szigorú megrovás;
c) kizárás
fegyelmi büntetés szabható ki.
(6) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít.
AUTONUMLGL 12. § (1) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.
(2) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni.
(3) A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő vagy más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni.
(4) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.
(5) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.
AUTONUMLGL 13. § (1) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Amennyiben a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(2) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály határozza meg.
(3) A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni.
AUTONUMLGL 14. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg
a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát,
b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét.
(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(4) Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
AUTONUMLGL 15. § (1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.
(2) Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik,
b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható.
(3) A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(4) Sajátos nevelési igényű tanuló esetén, tanulási nehézséggel, küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő után a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen - dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt.
AUTONUMLGL 16. § (1) A felnőttoktatás megszervezhető
a) az e célra létesített - 20. § (1) bekezdés b)-d) és f) pontjában felsorolt - iskolákban,
b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában.
(2) A felnőttoktatásban a tizenhat-húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető.
(3) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt.
(4) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát meg kell tartani. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában.
(5) A felnőttoktatásban
a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,
b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,
c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testmozgásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező,
d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait.
(6) Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.
VI. Fejezet
Foglalkoztatás a köznevelési intézményekben
37. Pedagógusok és alkalmazottak
AUTONUMLGL 17. § (1) Nevelő-oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógus-munkakörben - az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban - látható el. Pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető.
(2) Pedagógus-munkakörben az e törvényben továbbá más jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható.
(3) A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.
(4) A szaktanácsadó feladata a pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése, véleményezése, konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése.
(5) A szaktanácsadó központi szakmai irányítás mellett látja el feladatait. Szaktanácsadói megbízást kizárólag az kaphat, aki Pedagógus III. (Mesterpedagógus) fokozattal rendelkezik. A szaktanácsadó pedagógiai intézet alkalmazásában áll vagy köznevelési intézmény alkalmazottja vagy onnan tíz évnél nem régebben ment nyugdíjba.
(6) A pedagógiai szakszolgálatokat és pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - szakirányú felsőfokú végzettségű szakember végzi.
(7) A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek segítik. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1., 2. és 6. melléklete határozza meg.
(8) A köznevelési intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást. Az állami fenntartású nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményekben gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagógusok teljes munkaidőre számított létszámának húsz százaléka, kollégiumban ötven százaléka lehet.
AUTONUMLGL 18. § (1) A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója.
(2) A köznevelési intézményben történő foglalkoztatás esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.
AUTONUMLGL 19. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása; óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,
c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,
d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,
e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, környezettudatosságra, egészséges életmódra, valamint hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,
f) a szülőt (gondviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,
g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,
h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,
i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,
j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, objektíven értékelje a tanulók munkáját,
k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,
l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,
m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,
n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,
o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,
p) megőrizze a hivatali titkot,
q) hivatalához méltó magatartást tanúsítson,
r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
(2) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - az Mt. 89. § (3) bekezdése, és a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozással - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét.
(3) Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.
(4) A Pedagógus II. és pedagógus III. (Mesterpedagógus) fokozat elérésének feltétele a korábbi minősítési eljárás alkalmával előírt továbbképzés elvégzése.
(5) A Pedagógus II., a Pedagógus III. (Mesterpedagógus) és a Pedagógus IV. (Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba sorolhatja vissza a munkáltató azokat a pedagógusokat, akik a fokozatba lépésüket követő kilencedik tanév végéig nem teljesítik a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségüket.
(6) A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a köznevelési ágazati irányító szerv az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el.
AUTONUMLGL 20. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,
b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza,
c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,
d) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,
e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,
f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,
g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,
i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,
j) az oktatási jogok biztosához forduljon.
(2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, a tanított tananyag elsajátításához. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.
(3) Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.
(4) Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét.
AUTONUMLGL 21. § (1) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy
a) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa,
b) szakirodalom vásárlásához, továbbá a könyvtári beiratkozáshoz - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe.
(2) E jogosultságot a munkáltató - nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató - által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány előállításához és forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter engedélye szükséges.
AUTONUMLGL 22. § A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolvány a KIR-ben található adatokat tartalmazhatja, külön jogszabályban meghatározottak szerint. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását.
AUTONUMLGL 23. § (1) A nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálat munkavállalói, közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
(2) A nevelési-oktatási intézményben, a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó rendelkezések - a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatóak.
(3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való előmenetel lehetőségét.
(4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján az alábbi fokozatokat érhetik el:
a) Gyakornok
b) Pedagógus I.
c) Pedagógus II.
d) Pedagógus III. (Mesterpedagógus)
e) Pedagógus IV. (Kutatótanár)
(5) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a megyei, fővárosi kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a megyei, fővárosi kormányhivatalnál jelentkezik.
AUTONUMLGL 24. § (1) A munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornokot mentor segíti. A gyakornok számára két év gyakornoki idő kikötése kötelező, amely – e törvényben foglaltak szerint – további legfeljebb két évvel meghosszabbítható. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornok minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgán „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés adható.
(2) Amennyiben a minősítő vizsgán a gyakornok „megfelelt” minősítést kap, akkor a munkáltató legalább öt, legfeljebb kilenc évre szóló határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít vele.
(3) Amennyiben a minősítő vizsgán a gyakornok „nem felelt meg” minősítést kapott, a gyakornoki idő két évvel meghosszabbodik. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornok ismét minősítő vizsgát tesz.
(4) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott pedagógust Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
(5) Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán is „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő eredményének jogerőre emelkedését követő tizedik napon szűnik meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti minősítő vizsgát nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, a gyakornoki időszakra vonatkozó rendelkezéseket ismét megfelelően alkalmazni kell.
AUTONUMLGL 25. § (1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus az e fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlatot szerzett, minősítési eljárásban vehet részt. A minősítési eljárást legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított kilenc év szakmai gyakorlatot követően le kell folytatni. A minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók:
a) „megfelelt”,
b) „újabb minősítés szükséges”.
(2) Amennyiben a minősítési eljárás az (1) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult, a minősítési eljárás legfeljebb egyszer, az első sikertelen minősítés után leghamarabb két évvel megismételhető. A megismételt minősítési eljárást legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlatot követően le kell folytatni.
(3) A megismételt minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók:
a) „megfelelt”,
b) „nem felelt meg”.
(4) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a megismételt minősítési eljárás eredményének jogerőre emelkedését követő tizedik napon szűnik meg.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, a közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, létesítésétől számított két év múlva újabb minősítési eljárásban kell részt vennie. Az újabb minősítési eljárás során az e § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(6) A minősítési eljárás eredményeként „megfelelt” minősítést kapott, Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógust Pedagógus II. fokozatba kell besorolni, ezzel egyidejűleg munkaviszonyát, közalkalmazotti jogviszonyát határozatlan idejűre kell módosítani.
AUTONUMLGL 26. § (1) A Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus
a) pedagógus-szakvizsga,
b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat
megszerzése után második minősítési eljárásban vehet részt.
(2) A második minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók:
a)”mesterpedagógusi fokozatba lép”,
b)”Pedagógus II. fokozatban marad”.
(3) Amennyiben a második minősítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult, a minősítési eljárás a sikertelen minősítés után leghamarabb két évvel megismételhető.
(4) A minősítési eljárás eredményeként ”mesterpedagógusi fokozatba lép” minősítést kapott, Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust Pedagógus III. (Mesterpedagógus) fokozatba kell besorolni.
AUTONUMLGL 27. § A Pedagógus II. és Pedagógus III. (Mesterpedagógus) fokozat elérésének feltétele a korábbi minősítési eljárás alkalmával előírt továbbképzés elvégzése.
AUTONUMLGL 28. § A legalább Pedagógus II. fokozatba besorolt – a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, valamint doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkező – szaktanár, aki rendszeres publikációs tevékenységet folytat, a pedagógust foglalkoztató nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivataltól kérheti a Pedagógus IV. (Kutatótanár) fokozatba történő átsorolását. A Pedagógus IV. (Kutatótanár) fokozatba történő átsorolás további feltétele a második minősítés megszerzése. Az átsorolás a feltételeknek megfelelő Pedagógus III. (Mesterpedagógus) fokozatba tartozó tanár esetében nem tagadható meg.
AUTONUMLGL 29. § (1) Ha a pedagógus-munkakörre létesített munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony szünetel vagy megszűnik, a minősítési eljárás a szünetelés megszűnését vagy a pedagógus-munkakörre létesített újabb munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony létesítését követően csak meghatározott várakozási idő után kezdeményezhető. A várakozási idő a munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének ideje vagy a megszűnése és ismételt létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év.
(2) A legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógus-munkakörre munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesítő személy mentesül az életpálya gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. Az e bekezdésben meghatározott személynek a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony létesítését követő két év múlva minősítési kötelezettsége van. A Pedagógus II. fokozatba csak az ehhez a fokozatba lépéshez szükséges szakmai gyakorlat megszerzését követően lép.
AUTONUMLGL 30. § A minősítő vizsgán és a minősítési eljárások eredményeként hozott döntés ellen jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést lehet benyújtani a pedagógust foglalkoztató nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz, az eredmény közlésétől számított tizenöt napon belül. A határidő jogvesztő.
AUTONUMLGL 31. § A megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárás költségét az eljárás kezdeményezője köteles megtéríteni.
AUTONUMLGL 32. § (1) A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítést követő év első napjával kerül sor.
(2) A pedagógus, a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével, a pedagógus-munkakörben töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.
(3) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.
(4) Az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka.
AUTONUMLGL 33. § (1) A magasabb fizetési kategóriába történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat pedagógus-munkakörben az alábbi jogviszonyokban szerezhető meg:
közalkalmazotti jogviszony,
munkaviszony,
óraadó tanári megbízásra szóló polgári jogi jogviszony.
(2) A szakmai gyakorlat idejébe
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,
d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,
g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
i) a szülési szabadságon, a gyermek gondozása, továbbá a beteg gyermek ápolása céljából a Munka Törvénykönyve alapján igénybevett fizetés nélküli szabadságon,
j) a betegség miatt keresőképtelen állományba történt felvételt követő fél évet meghaladó betegállományban,
k) az alkotói szabadság kivételével a fél évet meghaladó fizetés nélküli szabadságon,
töltött időt ötven százalékban kell beszámítani.
(3) A pedagógus fizetési kategóriájának megállapításánál a (2) bekezdésben foglalt időt teljes egészében be kell számítani.
AUTONUMLGL 34. § (1) Az oktatásért felelős miniszter ...rendeletben állapítja meg a 8. mellékletben az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit.
(2) A korábban legalább két ciklust – 10 évet – intézményvezetőként dolgozó pedagógus „címzetes igazgatói” pótlékban részesülhet, amennyiben intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is az intézményben marad. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának 25 százaléka.
AUTONUMLGL 35. § (1) Az intézményvezetőt a fenntartó, helyetteseit az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves bérének harminc százalékát.
(2) Az intézményvezetőt a fenntartó, helyetteseit az intézményvezető kereset-kiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves bérének húsz százalékát.
(3) Az intézményvezetőnek további juttatások is adhatóak a fenntartó döntésének függvényében
AUTONUMLGL 36. § (2) A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének arányos csökkentésével kell kiadni.
(3) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet.
AUTONUMLGL 37. § (1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás három fős bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság) előtt folyik. A bizottság elnöke a megyei, fővárosi kormányhivatal által delegált, legalább Pedagógus III. fokozatba sorolt köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben részt vett, tagjai:
a) minősítő vizsga esetében pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben részt vett, a pedagógust alkalmazó nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott,
b) minősítési eljárás esetében az értékelt pedagógus munkáltatójával azonos feladatot ellátó nevelési-oktatási intézmény – megyei, fővárosi kormányhivatal által delegált – legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben részt vett, a pedagógust alkalmazó nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott.
(2) Az egyházi és magán fenntartású intézmény esetében a megyei, fővárosi kormányhivatal részéről a minősítő bizottságba kijelölt tagok delegálásához a fenntartó egyetértése szükséges.
(3) A minősítő bizottság (1) bekezdés a) pontja szerinti felsőoktatási intézményt, gyakorlóintézményt a nevelési-oktatási intézménytől való földrajzi távolság figyelembevételével jelöli ki a megyei, fővárosi kormányhivatal.
(4) Csak magasabb fokozatba tartozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozatba besorolt pedagógus minősítési eljárásában.
AUTONUMLGL 38. § (1) A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.
(2) A minősítési eljárás során a minősítő bizottság értékeli:
a) a jelölt által tartott foglalkozások közvetlen megfigyelésével szerzett információkat,
b) az intézmény vezetőjének a jelöltről kialakított összegző véleményét;
c) az országos szakmai ellenőrzés keretében készült szakértői véleményt,
d) a jelölt munkájáról készített szaktanácsadói jegyzőkönyvet;
e) a jelölt munkaközösség-vezetőjének a jelöltről kialakított összegző értékelését;
f) a tanulók és szülők a személyazonosításra alkalmatlan módon készített kérdőíves felmérésen alapuló véleményét;
g) a jelölt által kitöltött kötelezően vezetendő tanügyigazgatási dokumentumokat,
h) a pedagógus által készített szakmai dokumentációt,
i) a minősítő bizottság által választott további szempontokat.
(3) A minősítés szempontjai különösen:
a) szakmai felkészültség, új kutatási eredmények ismerete,
b) tanórai, óvodai nevelő-oktató munka, szakmai tudás alkalmazása,
c) órák, foglalkozások tervezése, szervezése, tanulók munkájának értékelése,
d) együttműködés a nevelőtestület tagjaival, a szülőkkel, a gyermekekkel, tanulókkal,
e) fejlesztésekben való részvétel, új módszerek alkalmazása, problémamegoldás,
f) neveléssel, oktatással kapcsolatos hivatalos és adminisztratív teendők ellátása,
g) tanórán, óvodai foglalkozáson kívüli nevelő-oktató munka,
h) továbbképzések teljesítése,
i) jogszabályok ismerete, etikai szabályok betartása,
j) megbízhatóság, felelősségvállalás, többletfeladatok vállalása,
k) tehetséggondozás, felzárkóztatás terén végzett tevékenység.
(4) A minősítő vizsga értékelése során elsősorban a jelölt által tartott foglalkozások közvetlen megfigyelésével szerzett információkat a gyermekekkel, tanulókkal, szülőkkel, nevelőtestülettel való együttműködési kötelezettség teljesítését kell figyelembe venni.
(5) A minősítő vizsgán számot kell adnia a gyakornoknak továbbá:
a) az intézmény pedagógiai programjával, SZMSZ-ével, házirendjével,
b) az intézmény pedagógiai célkitűzéseivel, azok gyakorlati megvalósulásával,
c) a gyermekek, a tanulók, a szülők, a pedagógusok – e törvényben meghatározott - jogaival és kötelezettségeivel,
d) a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezésekkel,
e) a tanügyigazgatási dokumentumok alkalmazásával
kapcsolatos ismereteiről.
(6) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás szempontjainak való megfelelést a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben – külön jogszabályban meghatározott – súlyozás alapján, egymástól függetlenül értékelik. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részletes szabályait, a sikeres minősítő vizsgához és minősítési eljáráshoz szükséges követelményeket külön jogszabály határozza meg.
AUTONUMLGL 39. § (1) A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként - tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez - legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe a megyei, fővárosi kormányhivatal által kijelölt köznevelési szakértőnek a pedagógus szakmai munkatervére vonatkozó javaslatára a munkáltató engedélye alapján.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tíz év számításánál csak a pedagógus munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. A minősítő bizottság ellenőrzi a munkatervben megfogalmazottak teljesítését.
(3) A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be.
(4) Az alkotói szabadság idején a pedagógusok legfeljebb a fizetés nélküli szabadságot megelőző utolsó havi illetményük pótlékok nélkül számított összegének mértékéig állami ösztöndíjat kaphatnak.
AUTONUMLGL 40. § Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés arányának ötven százalékával csökken. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként. A szakmai gyakorlat idejének számítására a 176. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
AUTONUMLGL 41. § (1) A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott
a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel;
b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.
(2) A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
(3) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
(4) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, a tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
(5) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.
(6) Óvodában a kötött munkaidőt a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani.
(7) A gyakorló nevelési-oktatási intézményben a vezető pedagógus kötött munkaideje a teljes munkaideje harmincöt százaléka lehet.
AUTONUMLGL 42. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus foglalkoztatása pedagógus-munkakörben vagy szakvizsgázott pedagógus munkakörben történik.
(2) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, továbbá az óraadó tanárok végzettségi és szakképzettségi követelményeit a 2. melléklet, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben, továbbá a pedagógiai intézetben pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit külön jogszabály tartalmazza.
AUTONUMLGL 43. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:
a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 2. mellékletben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában mesterfokozat,
b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,
c) Pedagógus II. fokozat, legalább öt év - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;
d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
(2) Nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület tagjaira.
(3) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele két nyelven - nemzetiségi nyelven és magyarul - tanul, intézményvezetői megbízást az kaphat, aki az anyanyelvű vagy kétnyelvű oktatásban – a 2. mellékletben meghatározottak szerint - pedagógus-munkakört tölthet be. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik.
(4) A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a gyermekek, tanulók fogyatékosságának típusa szerinti gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.
(5) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakközépiskola vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő mesterképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.
(6) Szakmai gyakorlatként óvodában óvodapedagógus-munkakörben, más nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, valamint felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számítható be a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a kötött munkaidő huszonöt százalékát.
(7) Az intézményvezetői megbízásnál szakmai gyakorlatként elfogadható
a) az oktatásirányítási munkakörben,
b) a pedagógiai szakszolgálati intézményben vagy a pedagógiai szakértői, pedagógiai előadói munkakörben,
c) szakképző iskolában a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben.
(8) Többcélú intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, az intézményvezetői megbízáshoz erre van szükség.
(9) Az intézményvezető kiválasztása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó, nem állami fenntartású intézmény esetében a megyei, fővárosi kormányhivatal és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.
(10) Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetési program, a vezetési programmal kapcsolatosan - e törvény alapján véleményezésre jogosultak által - kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(11) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetői megbízás esetén is alkalmazni kell.
AUTONUMLGL 44. § Az intézmény magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazottai, vezető állású munkavállalói és a szakmai munkaközösségek vezetői alkotják a köznevelési intézmény vezetőségét. A köznevelési intézmény vezetősége a vezetői feladatok ellátásában támogatja, segíti az intézményvezetőt.
AUTONUMLGL 45. § (1) A köznevelési intézmény vezetőjét a nevelőtestület, továbbá többcélú intézményben az igazgatótanács véleményének kikérésével
a) állami fenntartású köznevelési intézményben – középiskola és többcélú intézmény kivételével – a fővárosi, megyei kormányhivatal,
b) állami fenntartású középiskolában és többcélú intézményben a fővárosi, megyei kormányhivatal javaslatára az oktatásért felelős miniszter,
c) települési önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben – középiskola és többcélú intézmény kivételével – a fenntartó javaslatára a fővárosi, megyei kormányhivatal
d) települési önkormányzati fenntartású középiskolában és többcélú intézményben a fenntartó javaslatára a fővárosi, megyei kormányhivatal egyetértésével oktatásért felelős miniszter,
bízza meg öt évre.
(2) Az egyházi és magán fenntartású köznevelési intézmény vezetőjét a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A kormányhivatal az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
(3) A nemzetiségi nevelést, oktatást biztosító köznevelési intézmény vezetőjének megbízásakor az illetékes nemzetiségi önkormányzat egyetértését is be kell szerezni.
(4) Általános művelődési központ és közös igazgatású köznevelési intézmény vezetőjének megbízásához ki kell kérni az igazgatótanács véleményét.
AUTONUMLGL 46. § (1) Az önálló intézményként működő
a) óvoda élén óvodavezető,
b) iskola, kollégium és más köznevelési intézmény élén igazgató,
c) pedagógiai szakszolgálati intézmény, valamint pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény élén - a munkáltató döntésétől függően - igazgató vagy főigazgató áll.
(2) Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként működő
a) kollégium élén kollégiumvezető,
b) más köznevelési tagintézmény vagy intézményegység élén tagintézmény-vezető vagy intézményegység-vezető
áll.
(3) Ha a köznevelési intézmény tagintézményei különböző településen találhatók, vagy a többcélú intézmény tagintézményeinek száma egy településen belül meghaladja az ötöt, vagy ha a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeinek a száma meghaladja az ötöt, a köznevelési intézmény élére főigazgató, a tagintézmény, az intézményegység élére igazgató, óvodavezető bízható meg. E rendelkezések alkalmazhatók akkor is, ha a köznevelési intézmény alapító okirata szerint a felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám eléri az ezerötszáz főt. A főigazgatóra egyebekben az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkaidejére a 16. § (4) bekezdését, valamint a 4. melléklet Első részének kötelező óraszámot megállapító rendelkezéseit - a munkáltatói jog gyakorlójának döntésétől függően - nem kell alkalmazni. Az igazgató, óvodavezető foglalkoztatására a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
AUTONUMLGL 47. § (1) A köznevelési intézmény vezetője
a) felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat,
c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,
d) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
e) képviseli az intézményt.
(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel
a) a pedagógiai munkáért;
b) a nevelőtestület vezetéséért;
c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért;
d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért;
e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért;
f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért;
g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért;
h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért;
i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért;
j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért;
k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
(3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.
AUTONUMLGL 48. § (1) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.
(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a 4. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.
AUTONUMLGL 49. § (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve.
(2) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
AUTONUMLGL 50. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik
a) a pedagógiai program elfogadása;
b) az SZMSZ elfogadása;
c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása;
d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
e) a továbbképzési program elfogadása;
f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
g) a házirend elfogadása;
h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;
i) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés;
j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
k) jogszabályban meghatározott más ügyek.
(2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, szakmai munkaközösség-vezető megbízása, a megbízás visszavonása előtt.
(3) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban azokban az ügyekben, amelyek
a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben,
b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben
foglalkoztatott - az 56. § (2) bekezdésében felsorolt - alkalmazottakból, az intézmény vezetőjéből és gazdasági vezetőjéből álló nevelőtestület jár el.
(4) Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (1) bekezdés g)-h) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal.
(5) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja.
AUTONUMLGL 51. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus részvételével legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, a pedagógusok minősítési eljárásában.
(2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg.
(3) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.
(4) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben.
(5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség javaslatára az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A megbízás meghosszabbítható. Szakmai munkaközösség vezető csak Pedagógus II. fokozatú pedagógus lehet.
VII. Fejezet
A szülők
AUTONUMLGL 52. § A szülő kötelessége különösen, hogy
a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,
b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,
d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,
e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,
f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,
g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
AUTONUMLGL 53. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.
(2) Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét betölti - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.
(3) A szülő joga, hogy gyermeke számára egyházi vagy magán nevelési-oktatási intézményt válasszon.
(4) A szülő joga igényelni, hogy az óvoda, az iskola és a kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.
(5) A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelés-oktatást. A sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a szülő a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai nevelés-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.
(6) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába.
(7) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.
AUTONUMLGL 54. § A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a munkájában, a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy,
d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
g) az oktatási jogok biztosához forduljon.
AUTONUMLGL 55. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.
(2) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülői szervezet (közösség) működik, az a szülői szervezet (közösség) járhat el az óvoda, az iskola, a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet (közösség) hiányában a szülői szervezetek (közösségek) a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet (közösséget) a képviselet ellátására.
(3) A szülői szervezet (közösség) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.
(4) A tanulmányi kiránduláshoz az iskola térítési díjat szedhet, amelynek mértékével és felhasználásával kapcsolatban a szülői szervezet (közösség) egyetértési jogot gyakorol.
(5) A szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót.
(6) A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt.
(7) Jogszabály, továbbá az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-e a szülői szervezet (közösség) részére további jogokat állapíthat meg.
47. Az iskolaszék
AUTONUMLGL 56. § (1) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat.
(2) Az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet.
(3) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt
a) fenntartó,
b) gyermekotthon,
c) nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója,
d) szakképző iskolában a területi gazdasági kamara.
(4) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti
a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,
b) az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók szüleinek legalább húsz százaléka,
c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka
(a továbbiakban: az a)-c) pont alattiak együtt: érdekeltek).
(5) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik megalakítását.
(6) Az iskolaszékben a tanulók képviseletében csak tizenkettedik életévét betöltött tanuló járhat el, továbbá eljárhat az a nagykorú személy is, aki az iskolának nem tanulója, nem alkalmazottja vagy akinek gyermeke nem tanul az iskolában.
AUTONUMLGL 57. § (1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.
(2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.
(3) Az iskolaszék véleményét ki kell kérni
a) jogszabályban meghatározott kérdésekben az SZMSZ elfogadása előtt;
b) a házirend elfogadása előtt;
c) a pedagógiai program elfogadása előtt;
d) köznevelési szerződés megkötése előtt;
e) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.
(4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
(5) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.
(6) Az óvodaszék, kollégiumi szék, intézményi szék, ÁMK szék megalakulására, működésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óvodaszék tekintetében a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ÁMK szék tevékenysége kiterjed a nem köznevelési feladatokat ellátó intézményegységekre is, és tagjai közé - az érdekeltek megállapodása alapján - a 198. § (3) bekezdésében felsoroltak mellett más szerv, szervezet is delegálhat egy képviselőt.
VIII. Fejezet
A köznevelés szervezése és irányítása
AUTONUMLGL 58. § (1) Kötelezően ellátandó állami köznevelési feladatok:
a) óvodai nevelés,
b) általános iskolai nevelés-oktatás,
c) nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése és általános iskolai nevelés-oktatása,
d) kollégiumi és a nemzetiségi kollégiumi ellátás,
e) középfokú iskolai nevelés-oktatás,
f) nemzeti és etnikai kisebbség középfokú iskolai ellátása,
g) általános és középfokú iskolai ellátás felnőttoktatás keretében,
h) alapfokú művészetoktatás,
i) Hídprogramok
j) pedagógiai szakszolgálatok,
k) tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi, rehabilitációs intézményekben,
l) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelés-oktatása,
m) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt
n) pedagógiai-szakmai szolgáltatások.
(2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával vagy települési önkormányzat intézményfenntartói tevékenysége révén, továbbá egyházi vagy magán alapítású intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat gondoskodik.
(3) A 2000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat az alábbi köznevelési feladatokat ellátó intézmények fenntartói jogát – a ... § () szerinti köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban – az államtól köznevelési szerződéssel átveheti:
a) általános iskola,
b) középiskola,
c) alapfokú művészeti iskola,
d) kollégium,
e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt,
f) felnőttoktatás.
(4) A nemzetiségi önkormányzat a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére és általános iskolai nevelés-oktatására létrehozott intézmény fenntartói jogát köznevelési szerződéssel átveheti az államtól, a települési önkormányzattól.
AUTONUMLGL 59. § (1) A megyei és fővárosi kormányhivatal a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével, figyelemmel az egyéb megyei szinten készülő tervekben foglaltakra, feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés fejlesztési tervet (a továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) készít - amelynek része a megyei szakképzési terv - a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából. A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, szülői és diákszervezeteinek véleményét.
(2) A köznevelés-fejlesztési tervet legalább ötévente értékelni kell és szükség szerint felül kell vizsgálni.
(3) A köznevelés-fejlesztési tervnek tartalmaznia kell
a) a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásának módját a megye területén,
b) az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket,
c) a köznevelési intézményrendszer infrastruktúrájának helyzetét, fejlesztési irányát,
d) a köznevelési intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit,
e) a köznevelési szerződéssel átadott intézményeket és ezen intézményekkel kapcsolatos fenntartói kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó tervet,
f) a tanulói létszám várható alakulását figyelembe véve az egyes iskolatípusok összes befogadó-képességét, a tankötelezettség teljesítésével, a továbbtanulás feltételeinek megteremtésével összefüggésben az egyes iskolákra háruló feladatokat.
(4) Gyakorló köznevelési intézményt fenntartója egyoldalú nyilatkozata alapján a megyei, fővárosi kormányhivatal felveszi a köznevelés-fejlesztési tervbe.
(5) A köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor be kell szerezni – a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben – az érintett települési és országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.
AUTONUMLGL 60. § (1) A köznevelési szerződés keretében a települési önkormányzat vállalja a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérén és annak járulékain felül jelentkező összes működtetési költség saját forrásból történő finanszírozását.
(2) A köznevelési szerződés meghatározza a feladatellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra tulajdonviszonyait is.
(3) A köznevelési szerződés érvényességének ideje alatt a települési önkormányzat legalább olyan színvonalon biztosítja az intézmény fenntartását, mint azt az állam az intézmény átvételének idején biztosította. E bekezdés alkalmazásában a feltételek megváltoztatásának minősül:
a) a tárgyi feltételekben bekövetkező olyan változás, amelynek eredményeként rosszabb körülmények között valósul meg az oktatás,
b) szakmai feltételekben bekövetkező változás, amely az intézmény által ellátott pedagógiai feladatok számának csökkenését eredményezi,
c) az intézmény átvételekor a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékében szereplő eszközök és felszerelések hiánya.
(4) A feltételek megváltoztatásának vizsgálatát a kormányhivataltól kérheti az érintett szülői szervezet (közösség). Amennyiben bebizonyosodik a feltételek romlása
a) a kormányhivatal kötelezi az önkormányzatot az eredeti állapot helyreállítására,
b) a kormányhivatal bírságot szab ki,
c) az eredeti állapot helyreállítására irányuló ismételt felszólítás eredménytelenségét követően a szerződést felbontja.
(5) A települési önkormányzattal kötött köznevelési szerződés a 93. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakon túl tartalmazza az intézmény felvételi körzetét és az intézményvezető megbízási és a megbízás visszavonási fenntartói jogról történő lemondást a megyei, fővárosi kormányhivatal vagy az oktatásért felelős miniszter részére.
(6) A települési önkormányzattal kötött köznevelési szerződés érvényességi ideje öt év, amelyet ismételten meg lehet hosszabbítani.
(7) A települési önkormányzat vállalja az átvett intézmény épülete állagának megóvását, az állagmegóváson túl jelentkező fejlesztési, rekonstrukciós költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújt.
(8) Bármely, a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő, de átszervezésnek minősülő fenntartói döntéshez a megyei, fővárosi kormányhivatal egyetértése szükséges.
(9) Az átvett intézményben a nevelés-oktatást, az alapfeladatokat, amelyek egy állami fenntartású intézményben is térítésmentesek, a gyermekek, tanulók számára ingyenesen kell biztosítani.
(10) Az átvett intézmény kötelező felvételt biztosító intézménnyé válik a megyei, fővárosi kormányhivatal egyetértésével, a fejlesztési tervvel összhangban kialakított felvételi körzetben. A tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek az állami nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak.
(11) A szerződés érvényességének ideje alatt az átvett intézmény épülete - beleértve a székhelyen és az összes telephelyen található épületet - nem idegeníthető el, nem adható bérbe, nem terhelhető meg, az oktatásból nem vonható ki. Amennyiben a szerződésben foglalt feltételek teljesítését nem veszélyezteti, e bekezdésben foglalt kötelezettség alól a szerződést kötő megyei, fővárosi kormányhivatal felmentést adhat vagy engedélyezheti az elidegenítést, hasznosítást.
(12) Az önkormányzat anyagi helyzete a szerződés megkötésének időpontjában elvégzett vizsgálat alapján biztosítani tudja a szerződés érvényességi ideje alatt a vállalt kötelezettségek teljesítését.
AUTONUMLGL 61. § Települési önkormányzati fenntartásban működő intézmény esetén a jegyző - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - részt vesz az érettségi vizsgák lebonyolításában, a KIR működtetésében, közreműködik az intézményekben folyó pedagógiai tevékenységgel összefüggő mérési, értékelési feladatok szervezésében, az intézményvezetői pályázati eljárással kapcsolatos, törvényben meghatározott feladatokban.
49. Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai
AUTONUMLGL 62. § (1) Az oktatásért felelős miniszter e törvényben meghatározottak szerint ellátja a köznevelés ágazati irányítását.
(2) Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, vagy ki az intézmény fenntartója.
(3) A szakképző iskolákban folyó szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzési törvény határozza meg.
(4) Az oktatásért felelős miniszter az ágazati irányítási jogköreinek ellátása érdekében tanácsokat hozhat létre.
AUTONUMLGL 63. § (1) Az oktatásért felelős miniszter
a) rendszeresen, de legalább ötévenként értékeli - az általa létrehozott tanács közreműködésével - az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nat bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást;
b) közreműködik a tankönyvkiadáshoz biztosított állami kezességvállalású hitel és vissza nem térítendő támogatás nyújtásának előkészítésében;
c) ellenőrzi a tankönyvkiadást és tankönyvforgalmazást, szabályozza a tankönyvekkel kapcsolatos támogatások rendszerét,
d) gondoskodik - az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról;
e) gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről a köznevelési ágazati irányító szerv közreműködésével;
f) működteti a KIR-t;
g) működteti az oktatási jogok biztosának hivatalát;
h) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra;
i) jóváhagyja az iskolák által használt bizonyítványnyomtatványokat és a kiállításuk alapjául szolgáló nyomtatványokat, engedélyezi előállításukat és forgalomba hozatalukat, továbbá jóváhagyja a kötelező tanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus adatnyilvántartást;
j) ellátja a területfejlesztéshez kapcsolódó oktatáspolitikai feladatokat.
(2) A tehetséggondozást a miniszter szakmai ajánlásokkal, projekt- és versenykiírásokkal segíti.
(3) Az oktatásért felelős miniszter, az általa vezetett minisztérium költségvetésének a terhére országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa. Ha a fenntartó a felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelős miniszter intézkedésére a köznevelési ágazati irányító szerv jár el.
(4) Az oktatásért felelős miniszter jóváhagyja és ellenőrzi a pedagógus-továbbképzési programokat.
(5) Az oktatásért felelős miniszter köteles kezdeményezni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnél, hogy határidő kitűzésével hívja fel az érintett települési önkormányzatot a köznevelés feladatainak ellátásával összefüggő törvénysértés megszüntetésére, és amennyiben a felhívás nem vezet eredményre - az ügy jellegétől függően -, indítson eljárást az Állami Számvevőszéknél, az Alkotmánybíróságnál vagy a bíróságnál.
(6) Az oktatásért felelős miniszter, ha megítélése szerint az egyházi és magán fenntartású köznevelési intézmény működése, működtetése jogsértő, tájékoztatja a megyei, fővárosi kormányhivatalt, hogy ezen köznevelési intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési és hatósági jogköreit gyakorolni tudja.
(7) A szakképzés irányításával kapcsolatos hatásköröket az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszterek a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolják.
(8) A Kormány a köznevelés-kutatás támogatása és elismerése céljából pedagógusok számára ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztöndíj - külön törvény szerint - mentes a közterhektől.
(9) Az oktatásért felelős miniszter kinevezi, valamint felmenti az oktatási jogok biztosát.
AUTONUMLGL 64.§ (1) Az oktatásért felelős miniszter köznevelés-fejlesztéssel kapcsolatos feladata
a) a köznevelés hosszú és középtávú fejlesztési terveinek kidolgozása;
b) az országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése, ennek keretében rendkívüli intézkedés meghozatala az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,
c) az iskolahálózat és iskolaszerkezet alakulásához fejlesztési program kidolgozása, az átalakulás figyelemmel kísérése;
d) a köznevelésben jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése;
e) a neveléstudományi kutatások anyagi, intézményi feltételeinek biztosítása;
f) a pedagógusok, a köznevelési intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a köznevelés állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése;
g) a köznevelés-fejlesztési tervek előkészítéséhez szakmai segítség nyújtása;
h) működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét, gondoskodik az ebben részt vevő szakértők képzéséről és továbbképzéséről, az ellenőrzés általános tapasztalatainak feldolgozásáról és nyilvánosságra hozataláról;
i) a hátrányos helyzetű, köztük különösen a roma gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását segítő országos szolgáltató rendszer kiépítése és működtetése;
j) az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) kidolgozása, kiadása;
k) a vizsgaelnöki és szakértői tevékenység szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése;
l) az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzetiségi nevelés-oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése, működtetése;
m) az új pedagógiai módszerek, megoldások, szervezeti formák - így különösen: óvoda-iskola, egységes iskola, általános művelődési központ, projektoktatás, iskolaotthonos oktatás, hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli foglalkozása (tanoda), erdei iskola - kidolgoztatása, elterjedésének támogatása;
n) az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támogatása, a versenyszabályzat közzététele;
p) évenként országos és térségi mérési, értékelési feladatok elrendelése és a szükséges feltételek biztosítása.
(2) Az oktatásért felelős miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátásában közreműködnek az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények.
(3) Az oktatásért felelős miniszter szakmai felügyeletet gyakorol a köznevelési rendszert érintő központi támogatások elosztására irányuló pályázatok felett, különös tekintettel azok pedagógiai tartalmára.
(4) Az oktatásért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztési feladatok végrehajtását.
(5) Az oktatásért felelős miniszter, a sportpolitikáért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapos testmozgás feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakulását és működését.
(6) Az oktatásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program megvalósulását.
(7) Az oktatásért felelős miniszter három évenként összehívja a diákparlamentet. A diákparlament a diákok közneveléssel kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az előterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el, melyben megfogalmazza véleményét, javaslatát.
(8) Az oktatásért felelős miniszter – ha enélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs lehetőség – az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendkívüli intézkedései során a vizsgaszabályzatban, valamint a tanév rendjében foglaltaktól – az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben – eltérő intézkedést is hozhat. Az oktatásért felelős miniszter döntését három munkanapon belül köteles meghozni és közzétenni. Az oktatásért felelős miniszter intézkedése a közzététel után azonnal végrehajtható. Az oktatásért felelős miniszter intézkedését távközlési eszközön is közzéteheti.
(9) Az oktatásért felelős miniszter – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eljárás keretében – megvonhatja az iskolától az érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének, lebonyolításának jogát, továbbá megsemmisítheti az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét, valamint a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg, bonyolították le, a bizonyítványt jogellenesen állították ki, továbbá, ha az iskola nem rendelkezik a vizsga biztonságos megszervezéséhez szükséges feltételekkel. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell semmisíteni. Az oktatásért felelős miniszter határozatát – indokolás nélkül – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. Az oktatásért felelős miniszter a szakmai vizsgával és a szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyal kapcsolatos döntésének meghozatala előtt beszerzi a szakképesítésért felelős miniszter egyetértését.
(10) Az oktatásért felelős miniszter az Alaptörvényben meghatározott rendkívüli időszak esetén határozatban írja elő a köznevelési intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet.
50. Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró ágazati irányító szerve
AUTONUMLGL 65. § (1) Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró ágazati iránytó szervének feladatai különösen:
a) a megyei, fővárosi kormányhivatalok közneveléssel kapcsolatos szakmai irányítására oktatásügyi szakmai kollégiumot működtet.
b) közreműködik - a köznevelés ágazati irányításának keretei között - az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, szervezésében, koordinálásában;
c) törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokú hatósági jogkört gyakorol;
d) a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közreműködik az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában,
e) közreműködik az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggő feladatokban;
f) közreműködik a köznevelés statisztikai rendszerével összefüggő feladatok ellátásában.
(2) Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró ágazati irányító szerve a nemzetiségi óvodai neveléssel, iskolai nevelés-oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos feladatainak ellátásakor együttműködik az Országos Nemzetiségi Bizottsággal.
(3) Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró ágazati irányító szerve másodfokú döntést hoz a kormányhivatalok első fokú döntése elleni fellebbezés tárgyában.
(4) Külön jogszabályban meghatározottak szerint:
a) ellátja az érettségi vizsgatárgyak és a pedagógus-továbbképzések akkreditálásával kapcsolatos feladatokat;
b) közreműködik a kerettanterv jóváhagyása céljából indított eljárásban
c) ellátja a köznevelési információs rendszerének működtetési feladatait.
(5) Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró ágazati irányító szerve jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a szakértői bizottságok szakvéleményének felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, valamint jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket.
AUTONUMLGL 66. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal feladata különösen:
a) közreműködik - a köznevelés ágazati irányításának keretei között - az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok szervezésében;
b) törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokú hatósági jogkört gyakorol;
c) a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közreműködik az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában,
d) működteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát,
e) kijelöli az osztályozó vizsga elnökét, ha a tananyagot elektronikus adathordozóra történő rögzítés céljára feldolgozták, és a rögzített tananyag közvetítésére, az elsajátított ismeretek számonkérésére, a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartásra távközlési eszköz beiktatásával került sor
f) közreműködik az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggő feladatokban;
g) másodfokú döntést hoz jogszabályban meghatározottak szerint;
h) állami intézmények fenntartója.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják
a) az egyenlő bánásmód követelményére,
b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
d) az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére,
f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
g) az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára,
h) a nevelés, oktatás térítésmentességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására
vonatkozó rendelkezések megtartását.
(3) A megyei, fővárosi kormányhivatal jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket.
(4) A megyei, fővárosi kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:
a) felhívja a köznevelési intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját,
b) eljárást kezdeményez a kifizető szervnél a normatív költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére,
c) felügyeleti bírságot szab ki, melynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot,
d) a felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy kiszabása nélkül szabálysértési eljárást folytat le,
e) a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít.
(5) A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni.
(6) A szakmai vizsga ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a szakképzésről szóló törvény határozza meg..
(7) A megyei, fővárosi kormányhivatal a hatósági ellenőrzési feladatait rendszeresen, az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
(8) A megyei, fővárosi kormányhivatal az országgyűlési biztos megkeresésére - az e törvény 107. §-ában foglaltak megtartásával - vizsgálatot végez.
(9) A megyei, fővárosi kormányhivatal az általa szervezett érettségi vizsgák után - az e törvény 114. §-ának (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 116. § (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - vizsgáztatási díjat szedhet. A vizsgáztatási díjat A megyei, fővárosi kormányhivatal az e törvény 117. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak alapján állapítja meg, azzal az eltéréssel, hogy a tanulmányi eredmények figyelembevételére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. A A megyei, fővárosi kormányhivatal a vizsgáztatási díj mértékét a honlapján közzéteszi.
AUTONUMLGL 67. § A megyei, fővárosi kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértés - ideértve a szükséges intézkedés elmulasztásával elkövetett szabálytalanság esetét is - a 95/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott felügyeleti bírság összegének megállapításánál figyelembe veszi:
a) a jogsértés súlyosságát,
b) a jogsértésnek a köznevelési intézmény működésére gyakorolt hatását,
c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,
d) a jogsértéssel okozott kárt,
e) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását és az arra irányuló szándékot,
f) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát,
g) a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, a kárenyhítés mértékét,
h) a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását, az a)-g) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve.
AUTONUMLGL 68. § (1) Ha a megyei, fővárosi kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét. A megyei, fővárosi kormányhivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. A megyei, fővárosi kormányhivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A megyei, fővárosi kormányhivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési, tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.
(2) A megyei, fővárosi kormányhivatal (1) bekezdés alapján hozott határozata - fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható.
(3) A megyei, fővárosi kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód megsértése miatt az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít.
AUTONUMLGL 69. § (1) A köznevelés országos mérési feladatai különösen: az országos vizsgarendszer működtetése, összehangolása, az érettségi vizsga követelményeinek meghatározása és felülvizsgálata, az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerűsítése, az értékelési tevékenység fejlesztése.
(2) Az ágazati irányítás feladatai közül az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtására az országos mérési feladatok keretei között kerülhet sor.
(3) Az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködik - az oktatásért felelős miniszter felkérése szerint - a köznevelési ágazati irányító szerv és az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. A feladatok végrehajtásában a köznevelési ágazati irányító szervvel kötött megállapodás alapján közreműködhet a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény.
(4) Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az oktatásért felelős miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletben határozza meg az országos mérési feladatokat. Az iskola vezetője, a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. A szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie.
(6) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat a további feldolgozhatóság céljából hozzáférhetővé kell tenni.
(7) A köznevelési ágazati irányító szerv minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit.
AUTONUMLGL 70. § (1) Az országos mérés-értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a köznevelési ágazati irányító szerv részére.
(2) Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A köznevelési ágazati irányító szerv a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának.
(3) A 99. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak.
(4) Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a köznevelési ágazati irányító szervnek történő megküldést követő három munkanapon belül törli.
(5) A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára.
(6) Ha a tanuló átvétellel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a köznevelési ágazati irányító szervet arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább.
(7) A köznevelési ágazati irányító szerv az országos mérés-értékelés során feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.
AUTONUMLGL 71. § A középfokú iskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középfokú iskola első két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középfokú iskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése